Kérjük, az apró betűs részt is olvassa el figyelmesen! Persze, persze, hogyne. Ez olyan, mint amikor az osztályfőnök megkérdezte, ugye mindenki elolvasta az Egri csillagokat vagy A kőszívű ember fiait. Az is persze, persze volt, aztán jó esetben nem derült ki, hogy hányan blöfföltek. Így van ez a szerződések apró betűivel is, csak itt egy témazáró karónál nagyobb a tét.
Eléggé résen vagytok?
Mint ahogy Jókai és Gárdonyi könyvében sincs semmi apró betűvel írva, csak kicsit részletesebben és hosszabban annál, amit mi egy kötelező olvasmánytól elvárnánk, a szerződésekben is igen ritka manapság, hogy valamit azért írnának kisebb betűmérettel, hogy azt majd nem vesszük észre. Mert dehogynem. Pont azt figyeljük.
Ezzel a trükkel ritkán élnek a bankok, a szolgáltatók, de a hosszas szöveg elrettentő erejével már annál inkább. Persze ők csak alaposak és körültekintőek, ráadásul a mi érdekeinket is figyelembe véve térnek ki minden eshetőségre. De ki olvas el egy 6 oldalas szerződést, amikor telefont vesz és aláír egy 2 éves hűségnyilatkozatot? Senki. A kivétel erősíti a szabályt, de őt biztosan nem is szeretik a sorban állók és az ügyintézők. Így hát nem is olvassuk el, mit is írunk alá.
De ezt ki olvassa végig?
Naponta töltünk le újabb és újabb hasznosnak és nélkülözhetetlennek tűnő applikációkat a telefonunkra, de ha valaki azt mondja nekem, hogy mikor épp beszerezne egy új csevegőprogramot és felteszi neki a kérdést a kütyü, hogy elolvasta, megismerte és ezzel együtt elfogadja-e a feltételeket, ő inkább kéri az e-mailben elküldött szerződést, amit betűről betűre elolvas, akkor fizetek neki egy elképesztő koktélcsodát.
De tuti, hogy senki nem tölti ilyenekkel az idejét, hiszen mi baj történhet egy ilyen manőverkor. De vajon van vesztenivalónk? Hiszen ez nem egy hitelszerződés, amiről már tudjuk, hogy nem árt résen lennünk. A lakásunk adás-vételijén túl érdemes más esetekben is ügyvéddel átnézetni, mit is írunk alá?
A VOUS megkérdezte dr. Ambrus Zoltán ügyvédet az apró betűs buktatókról:
A szerződésekben megbújó részletek a hétköznapi ember számára sokszor nem tűnnek relevánsnak vagy fontosnak, de nem véletlenül kerülnek ezek sem a szövegbe.
Általános jogelv, hogy a jog nem tudása nem mentesít a jogi felelősség alól, ezért az „apró betűs” rendelkezések szerződés részévé válása esetén a szerződő feleket megilletik az abból eredő jogosultságok, egyben terhelik a benne foglalt kötelezettségek is. Éppen ezért fontos, hogy a szerződés létrejötte előtt megismerjük annak teljes tartalmát és tudatában legyünk annak, hogy a szerződés aláírásával a szerződés teljes, „apró betűs” rendelkezéseit is magunkra nézve kötelező érvényűnek fogadjuk el.
A könnyebb felismerhetőség kedvéért nem árt tisztázni, hol kell keresnünk őket. A szerződés egyéb részeihez képest sokszor valóban „apró betűs” formátumban megjelenő rendelkezések azok, amelyek a részletszabályokat tartalmazhatják, de a szerződés elválaszthatatlan részét képezik. Így jelennek meg az üzletszabályzat vagy általános szerződési feltétel elnevezésű rendelkezések is. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha annak tartalmát a szerződő fél megismerte, az abban foglalt feltételeket elfogadta. Abban az esetben beszélhetünk teljes konszenzusról, amikor a szerződő felek valamennyi lényeges elemben megállapodtak, a szerződés teljes feltételrendszerét elfogadták. Ennek megjelenési formája nem csupán a szerződés írásba foglalt mellékleteként mutatkozhat, hanem megjelenhet hirdetmény vagy internetes honlapon való közzététel útján is.
