Olyannyira kardinális kérdést jelentett az angol király életében a nőkérdés, vagyis inkább a fiúutód kérdése, hogy még a katolikus egyházzal is szakított, csak hogy elválhasson első feleségétől, Aragóniai Katalintól. Megoszlanak a vélemények arról, ki is volt Henrik „igazi szerelme”, a nagy (királyn)Ő, de most nem a csapodár király magánéletében szeretnék vájkálni, hanem inkább a monogámia dilemmáját járnám körül.
Jobban járt volna Boleyn Anna és Howard Katalin, ha végzetes sorsuk helyett inkább párhuzamosan lehetnek Henrik asszonyai?
Hogyan és miért alakult ki a monogámia?
A civilizált és egyenlő társadalom alapja, vagy evolúciós zsákutca? Ez a kérdés komplex és érdekes, rengeteg szakirodalmi anyag foglalkozik a témával, mert az antropológusokat, szociológusokat, pszichológusokat és a biológusokat is érdekli, hogyan és miért alakul ki egy társadalomban a házasság formája – biztos válaszok azonban nincsenek.
Először is fontos figyelembe venni, hogy a Földön élő több mint 1200 emberi kultúrának mindössze 15%-a monogám, és ebbe beletartozik a keresztény kultúrkör, azaz Európa és Észak-Amerika nagy része.
Így meglepő módon egyáltalán nem olyan egyértelmű az egynejűség a világon, mint amennyire mifelénk az!
Életképesebb a poligámia?
A poligámiát elsősorban a szükség diktálja, hiszen ez elősegíti a népességszaporulatot, illetve a nemileg aránytalan területeken, ahol például a háború miatt kevesebb a férfi, több nőnek biztosít megélhetést.
Azonban a poligámiának is megvannak a hátrányai, például amikor eljön az öröklés ideje: a birtok szétaprózódhat, a hatalomért testvérháború indulhat – a török szultánok sokat mesélhetnének erről! Az evolúciós megközelítés hívei általában a poligámiát tartják adaptívabbnak – az állatvilág nagy része is ezt az életformát követi – egyszerűen azért, mert több utód születhet, így valószínűbb a faj fennmaradása is.
Ez az érvelés azonban nem veszi figyelembe, hogy az embergyermek elég sokáig függ az anyjától, ráadásul a sok feleség és utód fenntartása anyagilag elég megterhelő lehet egy férfi számára – az arab világban már a 2-3 feleség is kivételes vagyont jelent.
A másik ok, amire hivatkozva temetik a monogámiát, az a szexuális ösztön mindent átható motivációs ereje.
Azonban elfelejtik, hogy az egynejűség sem feltétlenül jelent örök hűséget: titokban vagy félig titokban minden társadalmi osztály folytatott és folytat szerelmi viszonyokat, a nemesek ágyasokat tartottak, és például az emlegetett VIII. Henriknek feleségei mellett is több szeretőjéről van tudomása a történelemnek.
Te is sorozatmonogám vagy?
Manapság felénk leginkább ez, a VIII. Henrik-féle párkapcsolati rendszer működik – na, nem a feleségek lefejezése, hanem a sorozatmonogámia: a házasságból kikacsintgatás, aztán a társadalmilag ma már teljesen elfogadott válás és az újabb pár keresése.
Henrik ezt az áhított fiúutód megszületéséért tette, azonban ma már abban a szerencsés helyzetben vannak a nők, hogy megteremthetik saját egzisztenciájukat, így megélhetésük nem függ feltétlenül egy férfitól. Folytathat mindkét nem nyílt párkapcsolatot papírok nélkül is, és ha házasságot köt egy pár, azt szabad elhatározásból, szerelemből teheti – valószínűleg épp ezek az okok állnak a számtalan válás mögött is.
Akadnak persze ebben a kultúrkörben is monogámia-bojkottok: a mormonok az Ószövetségre hivatkozva poligámiában élnek, a hippikorszak kommunáinak felfedezhetők utódtársulatai itt-ott, és Hugh Hefner is, bár nem törvény szerint hivatalosan, de több nyuszilánnyal él együtt.
Azaz hivatalosan monogám típusú házasságok köttetnek, azonban megvan a szabadság más jellegű kapcsolatok fenntartására is. Azért a nagy többség a sorozatmonogámiát támogatja és alkalmazza, egy időben csak egy személlyel szeretne intim kötődést fenntartani, és evolúció ide vagy oda, nem utal semmi arra, hogy ez a közeljövőben megváltozna.
