Óvatosan a mérleggel! – Ezért ne mérjétek a súlyotokat naponta
Kövér lányként csak kihasználnak a barátnőim?
Mindig is a ducibb lányok csoportját erősítettem, azonban ez pár kritikus tinédzserkori éven kívül nem igazán zavart – megbarátkoztam vele, hogy sosem fogok egy nádszálkirálylány lenni, de ezzel nincs is semmi gond, hiszen amíg egészséges vagyok és magabiztos, addig nem is számít. A teltebb alkatom azonban mostanában egészen hasznomra válik, amikor az igaz barátok kiszűréséről van szó.
“Ilyen kövéren a kutya se vesz téged feleségül!” – Meglátjuk, kinek lesz igaza…
Mindig is duci lány voltam, akit szekáltak a testsúlya miatt. Sokáig szenvedtem a megaláztatástól, a fogyókúráktól, de az idő elteltével sikerült elfogadni és megszeretni önmagam. A világ viszont ezzel nehezen bírkózik meg.
Elhiszed, hogy a pasikat sem a testszőr, sem a narancsbőr nem érdekli?
Narancsbőr, tigh gap, testszőr. Megannyi stresszforrás és elvárás leselkedik a nők testére. Csak végig kellene gondolnunk, van-e értelme ezeken izgulni.
Akkor vagyok jó csaj, ha feszül a bőrnadrág?
Ez abszurd! Hiszen nem vagyunk egyformák. Hogy is lehetnénk? Nem mindenkinek adatik meg a nagy és kerek hátsó.
Jobb érzés egy molett lánnyal lefeküdni? Kiderült, hogy mi a pasik véleménye
A médiából ömlő “tökéletes test” elképzelése miatt tévesen azt hihetnénk, a férfiak már nem is vonzódnak a ducibb alkatú nőkhöz. Még megdöbbentőbb azonban, hogy néha mennyire tájékozatlanok a tinédzserek, és milyen alternatív módszerekkel próbálnak az ártatlanságuktól megszabadulni. De sajnos sokaknak még felnőtt korban sem egyértelmű, hogyan kell helyesen védekezni. Az első élmény pedig igazán meghatározó, nemcsak a nőknek, hanem a férfiaknak is. Ezek a témák érdekelték legjobban az olvasókat a VOUS oldalán ezen a héten. Nagy figyelmet kapott még az ételerőltetés traumája gyermekkorban.
Ha a nőknek nem kellenek az alacsony férfiak, nekem se kellenek a duci nők
“Alacsony férfiak kíméljenek” — harsogja sok nő, de közben nem veszik észre magukat, pedig ennél egyértelműbb kettős mérce kevés van. Hiszen ha én hasonlót merek mondani velük kapcsolatban máris otromba bunkó paraszt vagyok, aki nem tanult illemet.
Ha oké az “aputest”, akkor legyen oké az “anyutest” is!
Elértem azt a pontot, amikor már nem tudok jó pofát vágni a vicceskedő megjegyzésekhez a testsúlyomat illetően. Hölgytársaim, épp itt az ideje, hogy kiálljunk magunkért és a testünkért!
