Mivel az OECD 2017-es jelentése szerint Európa legkövérebb nemzete vagyunk, igazán meglepő a Coca Cola Magyarország cukorfogyasztással kapcsolatos kérdőívének eredménye: eszerint ugyanis nem eszünk annyival több cukrot, mint amennyit az Egészségügyi Világszervezet szerint kéne, ráadásul viszonylag tudatosan is választjuk ki, hogy mekkora cukortartalmú ételt vagy italt fogyasztunk.
„Nem csoda, hogy ennyien szeretjük az édességet, az édes íz szeretetével születünk, és minden más íz élvezetét később tanuljuk meg” – mondta el a Coca Cola Magyarország sajtótájékoztatóján Szűcs Zsuzsanna dietetikus, aki ismertette velünk az óriáscég magyarok körében végzett, a cukorfogyasztásra vonatkozó kérdésekből álló felmérésének eredményét. A helyzet nem olyan rossz, mint gondolnánk, de lehetne jobb is – a válaszadók sokkal kevesebb cukrot fogyasztanak, mint amennyit az OECD 2017-es jelentése alapján gondolnánk, ez ugyanis azt mutatta ki, hogy Európa legkövérebb nemzete vagyunk.
Persze a kövérség nem kizárólag a cukorfogyasztásról szól, de annak szerves része, főleg, ha megfigyeljük, mennyire édesszájúak is vagyunk:
tízből négy honfitársunk mondja ezt magáról. A leginkább a 30-49 évesek számítanak édesszájúnak, a legkevésbé pedig az 50 év felettiek.
A válaszadók közel fele (46%) átlagosnak érzi a cukorfogyasztását, 5% pedig egyáltalán nem fogyaszt cukrot.
Érdekes, hogy a válaszokból az derült ki, hogy a nők kevesebb cukrot fogyasztanak, mint a férfiak, és a legkevésbé cukorfüggő korosztály az 50 év feletti. Szűcs Zsuzsa szerint az előbbi annak köszönhető, hogy a nők hajlamosabbak fogyókúráknak és diétáknak alávetni magukat, míg az utóbbi az egészségügyi állapothoz köthető: 50 év felett már több embernek lehet olyan betegsége, amely nem engedi meg a túlzott cukorfogyasztást.
Annak ellenére, hogy a fiatalok tartják magukat a legkevésbé édesszájúnak, ötödük saját megítélése szerint több cukrot fogyaszt az átlaghoz képest – ezzel körükben a legmagasabb ez az arány. Tízből négy felnőtt internetező heti néhány alkalommal fogyaszt édességet, hárman ennél sűrűbben, míg csupán 1%-uk az, aki soha nem szokott enni ilyen finomságot. Az Egészségügyi Világszervezet szerint meghatározott ideális édességmennyiség egyébként a heti egy-két, maximum három alkalmat fedi le, és természetesen ilyenkor sem egész tortákról, hanem egy-egy szelet süteményről beszélhetünk.
Érdekes, és persze nagyon jó irány, hogy a Coca Cola Magyarország foglalkozik a túlzott cukorbevitel problémájával, hiszen egy üdítőmárkáról nem jutna eszünkbe rögtön, hogy diétás, vagy egészséges – pedig a kólacég már a nem cukormentes termékeit is sztíviával édesíti, ami 14 százalékos átlagos kalóriacsökkenést jelentett a teljes portfóliójukban. Ami még jobb hír, az az, hogy egyre több terméküknek jön majd ki a cukormentes változata is, így akkor is ihatjuk majd őket, ha mi is törekszünk a hozzáadott cukor elhagyására.
A vásárlók kétharmada az üdítőitaloknál figyeli a legjobban a címkéket, és ezzel együtt az ital cukortartalmát.
– mondta Niklós László, a Coca Cola Magyarország Kft. ügyvezetője. „Folyamatosan figyelünk a piaci igényekre, ezért is jelent meg idén a teljesen cukormentes citromos kóla, hiszen nagy várakozás előzte meg.”
A kutatásból egyébként az is kiderült, hogy a hozzáadott cukor összmennyiségének felét az otthoni ételekből kapjuk (azaz megcukrozzuk a süteményt, vagy azzal isszuk a kávét), a másik felét pedig vásárolt termékekből nyerjük. Szűcs Zsuzsa szerint már az is óriási segítség lenne, ha megtanulnánk édesítőszerekkel főzni és sütni – ez persze nem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik, hiszen nem elég egyszerűen csak ugyanannyi édesítőt belerakni a tésztába vagy a félkész ételbe, mint amennyi cukrot tennénk, az arányok sokszor eltolódnak.
A Coca Cola a tudatos táplálkozás érdekében hozta létre a márkafüggetlen Okos Címke weboldalt, amelynek az a célja, hogy mindenki megtanulja értelmezni és leolvasni az élelmiszereken és üdítőitalokon feltüntetett összetevőket.
A legtöbben ugyanis még mindig nem tudjuk, mi a különbség a kilojoule és a kilokalória között, és azt sem, hogy pontosan milyen álneveken jelenhet meg a közönséges finomított cukor a címkéken.
A kutatás ismertetése után Wossala Rozina, a Bestia étterem tulajdonosa, és Bernáth József séf mutatták be nekünk, hogyan is néznek ki az egészséges, cukorban szegény ételek – mindegyikhez kaptunk külön címkét is, amelyen feltüntették, hogy pontosan miből is állnak ezek a fogások, és az összetevők napi ajánlott mennyiségének hány százalékát teszik ki. Meglepő módon egy avokádós lazacsaláta sokkal több kalóriát tartalmaz, mint a kacsakolbász, egy cukormentes brownie-ban pedig rengeteg zsír van – jól látszik tehát, hogy nem érdemes ész nélkül ennünk, viszont fontos, hogy megtanuljuk értelmezni az élelmiszereken található címkéket.
