„Nem csoda, hogy ennyien szeretjük az édességet, az édes íz szeretetével születünk, és minden más íz élvezetét később tanuljuk meg” – mondta el a Coca Cola Magyarország sajtótájékoztatóján Szűcs Zsuzsanna dietetikus, aki ismertette velünk az óriáscég magyarok körében végzett, a cukorfogyasztásra vonatkozó kérdésekből álló felmérésének eredményét. A helyzet nem olyan rossz, mint gondolnánk, de lehetne jobb is – a válaszadók sokkal kevesebb cukrot fogyasztanak, mint amennyit az OECD 2017-es jelentése  alapján gondolnánk, ez ugyanis azt mutatta ki, hogy Európa legkövérebb nemzete vagyunk.

Persze a kövérség nem kizárólag a cukorfogyasztásról szól, de annak szerves része, főleg, ha megfigyeljük, mennyire édesszájúak is vagyunk:

A válaszadók közel fele (46%) átlagosnak érzi a cukorfogyasztását, 5% pedig egyáltalán nem fogyaszt cukrot.

Érdekes, hogy a válaszokból az derült ki, hogy a nők kevesebb cukrot fogyasztanak, mint a férfiak, és a legkevésbé cukorfüggő korosztály az 50 év feletti. Szűcs Zsuzsa szerint az előbbi annak köszönhető, hogy a nők hajlamosabbak fogyókúráknak és diétáknak alávetni magukat, míg az utóbbi az egészségügyi állapothoz köthető: 50 év felett már több embernek lehet olyan betegsége, amely nem engedi meg a túlzott cukorfogyasztást.

Annak ellenére, hogy a fiatalok tartják magukat a legkevésbé édesszájúnak, ötödük saját megítélése szerint több cukrot fogyaszt az átlaghoz képest – ezzel körükben a legmagasabb ez az arány. Tízből négy felnőtt internetező heti néhány alkalommal fogyaszt édességet, hárman ennél sűrűbben, míg csupán 1%-uk az, aki soha nem szokott enni ilyen finomságot. Az Egészségügyi Világszervezet szerint meghatározott ideális édességmennyiség egyébként a heti egy-két, maximum három alkalmat fedi le, és természetesen ilyenkor sem egész tortákról, hanem egy-egy szelet süteményről beszélhetünk.

Érdekes, és persze nagyon jó irány, hogy a Coca Cola Magyarország foglalkozik a túlzott cukorbevitel problémájával, hiszen egy üdítőmárkáról nem jutna eszünkbe rögtön, hogy diétás, vagy egészséges – pedig a kólacég már a nem cukormentes termékeit is sztíviával édesíti, ami 14 százalékos átlagos kalóriacsökkenést jelentett a teljes portfóliójukban. Ami még jobb hír, az az, hogy egyre több terméküknek jön majd ki a cukormentes változata is, így akkor is ihatjuk majd őket, ha mi is törekszünk a hozzáadott cukor elhagyására.

A vásárlók kétharmada az üdítőitaloknál figyeli a legjobban a címkéket, és ezzel együtt az ital cukortartalmát.

– mondta Niklós László, a Coca Cola Magyarország Kft. ügyvezetője. „Folyamatosan figyelünk a piaci igényekre, ezért is jelent meg idén a teljesen cukormentes citromos kóla, hiszen nagy várakozás előzte meg.”

Forrás:

Nagy Niki

A kutatásból egyébként az is kiderült, hogy a hozzáadott cukor összmennyiségének felét az otthoni ételekből kapjuk (azaz megcukrozzuk a süteményt, vagy azzal isszuk a kávét), a másik felét pedig vásárolt termékekből nyerjük. Szűcs Zsuzsa szerint már az is óriási segítség lenne, ha megtanulnánk édesítőszerekkel főzni és sütni – ez persze nem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik, hiszen nem elég egyszerűen csak ugyanannyi édesítőt belerakni a tésztába vagy a félkész ételbe, mint amennyi cukrot tennénk, az arányok sokszor eltolódnak.

A Coca Cola a tudatos táplálkozás érdekében hozta létre a márkafüggetlen Okos Címke weboldalt, amelynek az a célja, hogy mindenki megtanulja értelmezni és leolvasni az élelmiszereken és üdítőitalokon feltüntetett összetevőket.

Forrás:

Nagy Niki

A kutatás ismertetése után Wossala Rozina, a Bestia étterem tulajdonosa, és Bernáth József séf mutatták be nekünk, hogyan is néznek ki az egészséges, cukorban szegény ételek – mindegyikhez kaptunk külön címkét is, amelyen feltüntették, hogy pontosan miből is állnak ezek a fogások, és az összetevők napi ajánlott mennyiségének hány százalékát teszik ki. Meglepő módon egy avokádós lazacsaláta sokkal több kalóriát tartalmaz, mint a kacsakolbász, egy cukormentes brownie-ban pedig rengeteg zsír van – jól látszik tehát, hogy nem érdemes ész nélkül ennünk, viszont fontos, hogy megtanuljuk értelmezni az élelmiszereken található címkéket.