Míg az amerikai lányokat sokkarátos gyémántgyűrűvel illik eljegyezni, addig az afrikai törzsek inkább kilóra mérik a menyasszonynak ajándékozott ékszerek árát.
A muzulmán országokban aranypénzben és az ékszerek értékében határozzák meg a házasságkötés idején a férj által a menyasszonynak fizetendő pénzt, Afrika nomád népei viszont inkább súlyos ezüst ékszereket kérnek a nő kezéért cserébe. Minden esetben a család vagyoni helyzete határozza meg, mennyit kell fizetni a lányért.
A lényeg nagyjából ugyanaz, a hozományként kapott értéket a nők akkor is megtarthatták, ha a férjük úgy döntött, elválik. Ehhez sok helyen még ma is elegendő annyit tennie, hogy háromszor kiejti a száján tanúk jelenlétében, hogy válni akar. Többek között ez az oka annak, hogy sok arab nőn látunk elképesztő mennyiségű arany ékszert. Hiszen ha menni kell, ami rajta van, viheti.
Nőként elválni macerás
A legtöbb muzulmán országban a feleségnek is joga van válni, bár sok helyütt ezt a férfiakkal ellentétben indokolnia kell. Hogy mi lehet az aggálya? Ha például a férje rosszul bánik vele fizikailag, három hónapig távol van, vagy épp impotens. Ha mindez kiderül és bizonyítást is nyer, az asszony szabad, és még a hozományát is viheti.
Mutasd, mid van!
A család vagy a férj vagyoni helyzetét és a társadalomban elfoglalt helyét bizonyítandó a jelentős ünnepeken az asszonyok és lányok minél több értéket igyekeznek magukra aggatni. A hétköznapokon viselt ékszerek súlya sem csekély, de egy esküvőn többkilónyi áru lóg a nők nyakában, fülében, csukóján, bokáján és a fején vagy a hajában.
Ezüstpénzek az ékszereken
Marokkóban – ahol öt csodálatos évet töltöttünk családommal – a nomád berber asszonyok ékszerein nemcsak korall, borostyán és egyéb gigantikus gyöngyök díszelegnek, hanem valódi ezüstpénzek. Ezek zöme ma már régiség, hiszen sokuk a francia gyarmati időkben használatos (1956-ig) frankok vagy még annál is régebbi fizetőeszközök felhasználásával készült. A sok-sok különlegesség között számunkra a legkülönlegesebbek talán a fibulák voltak, melyek ruhakapocsként szolgáltak, hiszen a jól szabott kabátok helyett az Atlasz hegység nomád törzseinek asszonyai szőtteseket terítettek magukra a hideg és a nap perzselő ereje ellen egyaránt. A fibulák alakja többnyire a női termékenységet szimbolizálja, díszítése pedig igencsak változatos, az egyszerűtől a zseniális finomságú ötvösmunkákig.
