A tavasz beköszöntével nemcsak a hosszú tél során hiányolt napsütést érdemes élvezni, de szervezetünk kiürült vitamin- és ásványianyag-raktárát is fontos feltölteni. Sajnos a magyarok még mindig nem fordítanak elég figyelmet a megfelelő pótlásra, a hiányos bevitel pedig már gyermekkorban riasztó méreteket ölt.
Az 1-3 éves gyerekek kétharmadának alacsony a D-vitamin-1 és 42 százalékuknak a vasbevitele1, a 11-18 éves korosztályban pedig kivétel nélkül minden kamasznál alacsony a D-vitamin2 és minden ötödiknél a vas beviteli aránya.2 Ezek a hiányosságok nagy szerepet játszanak számos felnőttkori népbetegség, például az elhízás, a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában is.
Ennek ellenére sajnos csak a magyar édesanyák kevesebb mint fele változtat az étrendjén a várandósság ideje alatt, és míg újszülöttkorban nagy figyelmet fordítanak a megfelelő vitaminbevitelre, 1 éves kor felett már csak töredékük pótolja az olyan elengedhetetlen vitaminokat és nyomelemeket, mint például a vas vagy a D-vitamin.1
Már a kismamán is múlik, hogy elhízott lesz-e a gyereke
Már a kismama táplálkozási szokásai is befolyásolhatják, hogy a születendő baba felnőttként túlsúlyos lesz-e. A csecsemőkorban anyatejjel vagy alacsony fehérjetartalmú tápszerrel táplált babák fiatal- és felnőttkorban kisebb valószínűséggel lesznek túlsúlyosak. A legújabb felmérések arra is rámutattak, hogy a kisgyermekkori elhízás, a gyermekkori alvászavarok, a korai kamaszodás további rizikófaktorok a felnőttkori túlsúly kialakulásában.
A koraszülést és az agy fejlődését is befolyásolja a vitaminbevitel
Az élet első 1000 napja a fogantatás pillanatával kezdődik,
a várandósság idején pedig fokozottan ügyelni kell a megnövekedett vitaminszükséglet kielégítésére: akár 30-50%-kal magasabb lehet a kismama jód-, vas-, folsav-, magnézium-, B6-, B12-, C- és D-vitamin-, valamint cinkszükséglete.4
A pótlás mind az anya, mind a magzat számára nélkülözhetetlen: vashiány esetén például a vér nem képes elegendő oxigént szállítani, továbbá az állapot növeli a koraszülés esélyét, és az első trimeszter megismételhetetlen kognitív fejlődési folyamatát is veszélyezteti. Fontos hangsúlyozni, hogy a táplálékok vastartalma mindössze 25%-ban képes a szervezetbe épülni3, ezért a külső pótlásról is gondoskodni kell, a megfelelő felszívódást pedig C-vitaminnal segíthetjük elő. Terhesség idején az ajánlott bevitel napi 105 mg.4
Az omega-3 zsírsavak szintén kulcsszerepet töltenek be a baba agy- és látásfejlődésében (a fogantatástól kezdve egészen a szoptatás végéig), a szív egészségének megőrzésében, valamint csökkentik a koraszülés veszélyét is.5
Elhízás, hiperaktivitás, cukorbetegség: mindhárom állapot megelőzésében segíthet a D-vitamin
Nem lehet eleget hangsúlyozni a D-vitamin-pótlást sem, amely a csontfejlődés mellett csökkenti az 1-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát is. Az 1 éves korig előírt D-vitamincseppeknek köszönhetően az első 12 hónapban a kisbabák többsége megfelelő mennyiségű vitaminhoz jut, az első születésnapot követően azonban már csak a szülők kevesebb mint fele tudja, hogy folytatni kell a pótlást (1-3 éves kisgyermekek esetén napi 400 NE a javasolt beviteli mennyiség6, de 3 éves kor után sem szabad abbahagyni a D-vitamin kiegyensúlyozott pótlását.)
A D-vitamin csontfejlődésben betöltött szerepe régóta ismert, azonban számos más területen is jótékony hatással bír:
A tavasz beköszöntével a szakértők fokozottan figyelmeztetnek a kiürült vitaminraktárak feltöltésére, illetve folyamatos pótlására, különös figyelmet fordítva a várandósság idejére és az élet első 1000 napjának meghatározó időszakára.
5 kérdés, amiből kideríthetitek, van-e D-vitamin-hiányotok
Gondolom, most, hogy az ősszel együtt bepusziltátok az első vírusaitokat, rögtön rávetettétek magatokat a C-vitamin-készletetekre. Nos, jól tettétek, de szerintem nem ártana kiegészíteni egy kis D-vitaminnal a reggeli rutinotokat.