Már korábban is írtam nektek arról, hogy nagyon sokáig elég erős szorongástól szenvedtem – lefekvés előtt minden este sorra vettem, hogy mi rossz történhet velem az éjszaka, másnap, következő héten, vagy úgy egyébként – és elég széles volt a paletta, a terrortámadástól kezdve a lakástűzig minden terítéken volt. Ezért biztos nem meglepő senkinek, hogy a szorongással évekig krónikus aggódás is együtt járt, ami nem könnyítette meg az életemet. Főleg azért nem, mert nem aggódtam mindenért, csak egyvalamire koncentráltam, de arra addig, amíg sokszor már aludni sem tudtam: az autóbalesetekre. Konkrétabban arra, hogy valaki, akit szeretek, autóbalesetben fog meghalni.
Én a filmeket és a híradót hibáztatom egyébként: szinte minden drámában a főhős szülei autóbalesetben halnak meg, a híradóban pedig minden második bejátszás arról szól, hányan haltak meg aznap az utakon. Nekem a krónikus aggódás nem egy személyes tapasztalatból adódik (nem volt még balesetem, szerencsére), hanem a szorongásomból, és az elképesztően élénk fantáziámból.
Nagyon sokáig elég nehéz volt megmaradni mellettem, ha valamelyik szerettem autóval indult útnak,
volt egy olyan időszak, amikor az expasim pár órás autóútra ment, és minden fél órában meg kellett csörgetnie a telefonomat, hogy tudjam, él még. De olyan is akadt, amikor megszállottan figyeltem a friss közlekedési híreket, ha a szüleim indultak útnak, és nem tudtam róluk semmit.
Szerencsére ma már egészen rendbe jöttem, és nem aggódom (annyira), de ez hosszú folyamat eredménye, ami egyáltalán nem volt egyszerű. Attól ugyanis, hogy tudja az ember, mennyire alaptalan a félelme, nem lesz könnyebb túllépni rajta. Ha ti is valami hasonlótól szenvedtek (vagy egyszerűen mindenért aggódtok, féltek), akkor az alábbi tippek segíthetnek egy kicsit mérsékelni, vagy teljesen eltüntetni a problémát.
1. Csináljatok listát arról, amiért aggódtok!
Leírva banális dolgoknak fognak tűnni, és egy kicsit ráébredtek, hogy mennyire hétköznapi, vagy éppen ellenkezőleg, valószínűtlen dolgok azok, amik aggasztanak titeket.
2. Analizáljátok a listát!
A legjobb eset az, ha rá tudtok jönni, milyen aggodalom miből adódik. Ha például egyszer voltatok olyan repülőgépen, aminek kényszerleszállást kellett tennie, akkor érthető, hogy rettegtek a repüléstől. Vagy ha hagytak ott már titeket egy kapcsolatban minden szó nélkül, akkor teljesen jogos, hogy az új párotokban is nehezebben bíztok meg, és folyton azon görcsöltök, hogy mikor fog ő is lelépni.
3. Barátkozzatok meg azzal, hogy nem tudtok mit tenni.
Ez elég szörnyen hangzik, de valójában a legfelszabadítóbb érzés a világon. Rá kell jönnötök, hogy az aggodalmaitok nagy része olyan, amin nem tudtok változtatni. Ha lerágjátok a tíz körmötöket, amíg a család autóúton van, akkor sem tudjátok megmásítani a helyzetet – ha a balesetnek meg kell történnie, nem az fogja megakadályozni, hogy otthon aggódtatok miatta. Csak saját magatokat szívatjátok, ha olyan dolgok miatt problémáztok, aminek az irányítása nem a ti kezetekben van.
4. Beszéljetek róla!
Mindig jólesik kibeszélni valakinek a problémáitokat – ilyen esetben pedig kifejezetten hasznos is lehet, ha beszéltek róla, mert legalább elveszi az élét a helyzetnek. A barátotok / barátnőtök pedig elmondhatja, hogy mennyire irreális az, ami miatt paráztok.
5. Tereljétek el a figyelmeteket!
Ha olyan helyzetbe kerültök, ami miatt tudjátok, hogy aggódni fogtok, egészen egyszerűen tereljétek el a figyelmeteket! Csináljatok valami olyat, amire oda kell figyelni, vagy amivel megy az idő, amíg az aggodalmat okozó dolgok elmúlnak. Akárhányszor parázni kezdetek, csináljatok valami teljesen mást, és tereljétek el a saját figyelmeteket az aggódásról.
