Megszikkadt kenyér, megszáradt zsemle és kifli, összeaszott répa vagy retek, lejárt joghurt – tegyétek a kezeteket a szívetekre: általában mit tesztek vele? A kukában landol, ugye? 2017-es adatok szerint Magyarországon fejenként 68 kilogramm élelmiszert dobunk ki évente. Ha a kilókat pénzre váltanánk, rengeteget spórolnánk.
Aki gimnázium után kollégiumba költözik, vagy elkezd saját háztartást vezetni, már az első pillanatban megtanulja, hogy pénzt spórolni a legjobban a kaján lehet. A tökélyre fejlesztett templom egere konyha is megoldás akkor, ha az ösztöndíjatok vagy a kezdő fizetésetek alacsony. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról sem,
mennyi élelmiszer használható fel az utolsó utáni pillanatban is.
Évente komoly tízezreket spórolhattok azzal, ha odafigyeltek, hogy a maradékokat, sőt, a konyhai hulladékot is felhasználjátok. Ez a trend egyébként egyre nagyobb népszerűségnek örvend újra: a hulladékmentes háztartás lényege, hogy lehetőleg mindent felhasználjon, és minimális hulladék, valamint nulla szemét keletkezzen. Sőt, vannak, akik ennél is továbbmennek: konyhai hulladékból főznek.
Ez még nem romlott:
Akik elég idősek és nem nagyvárosban élték az életüket, azok számára ez a fajta spórolás teljesen természetes: vidéken a komposztálást sem kellett tanítani, a maradékot vagy a hulladékot megették az állatok, az élelmiszert pedig főben járó bűn volt kidobni. A nagyvárosi életmód, a rohanás, illetve a mindig nyitvatartó és mindenhol elérhető élelmiszerboltok is felelősek azért, hogy elkényelmesedtünk. Így nemcsak a szemetünk nőtt meg nagyon, hanem a pénztárcánk is laposabbá vált.
Nemrég Németországban jelent meg egy kötet, amely a Resteküche (maradékkonyha) címet kapta, és pont a fenti problémára keres megoldást: azaz megmutatja mennyi mindent lehet még hasznosítani a konyhában, amire talán nem is gondolnátok.
A szerző, Daniel Anthes akkor világosodott meg, mekkora lehet a baj, amikor először kért meg egy pékséget, hadd szállíthassa el tőlük, a megmaradt pékárut, amit már nem tudnak eladni, mert szeretné felhasználni. Amikor a pékség vezetője közölte, hogy bicikli helyett talán inkább egy kisteherautóval érkezzen este, tátva maradt a szája a csodálkozástól. Akkor döntötte el, hogy az élelmiszerpazarlás ellen fog küzdeni. Párjával, Katharina Schulenburggel közösen készítették a szakácskönyvet. A bevezetőben sokkoló adatokat is közöltek.
Többek között ezeket:
Természetesen vannak olyan esetek, amikor inkább az országok döntéshozóira van szükség, mert a jogszabályok módosítása szükséges ahhoz, hogy például az éttermekben fennmaradt élelmiszer eljuthasson a rászorulók részére. De nem szabad csak felülről várunk a megoldásokat, hiszen magánemberként, a saját háztartásunkat vezetve rengeteget tehetünk az élelmiszerpazarlás ellen.
Kidobnátok?
És ezeket?
A VOUS-n többször írtunk már olyan recepteket, amelyekhez maradékot használhattok fel. Új életet adtunk a másnapos kenyérnek, meggyőztünk benneteket, hogy vegyetek csúnya zöldséget.
Mit tehettek még?
És mi készülhet élelmiszerhulladékból?
A legjobb dolog, ami majdnem minden recepthez kell: az alaplé!
Dobáljatok minden maradékot össze a hagymahéjtól kezdve a répa lepucolt külső rétegén át a gyömbérig (kivéve a brokkolit, fejes káposztát, karfiolt, fodros kelt, és keresztesvirágú társaikat) – természetesen tiszta állapotban, majd főzzétek meg, a levet fagyasszátok le, a zöldségrészek pedig mehetnek a komposztra!
Foglalkozása: élelmiszermentő – akiknek köszönhetjük, hogy kevesebb magyar éhezik
Mennyi ételt dobtatok ki a héten? Hány kifli keményedett ehetetlenné a spájzban? Hány joghurtról jöttetek rá, hogy lejárt a szavatossága? Meglehet, könnyű szívvel dobjátok ki őket, az is megeshet, hogy bosszankodtok amiatt, hogy mennyivel hamarabb megtelt a kuka, és azt mindjárt le kell vinni. De belegondoltatok abba, hogy vannak jó páran a világon, akiknek az a kifli jól jött volna? A cikket ide kattintva >>> olvashatjátok tovább.
