A betét helyett mosható betétet, tampon helyett intimkelyhet, tusfürdő helyett szappant, sampon helyett samponszappant, vatta helyett mosható horgolt korongot vagy textilpárnácskát használnak a fürdőszobában azok a nők, akik a tudatosságot választva lecserélték a fürdőszobájukban fellelhető termékeket. Az elején lehet, hogy több energia, de utána nemcsak a hulladék lesz kevesebb, a vásárlást is megspórolják. Ha elképzelni sem tudjátok, hogyan képesek minderre, ez a cikk nektek szól.

Sárga, kék vagy zöld? Nem, ez nem egy játék szabályainak leírása, ez a szelektív kukák színei, amiket olykor még magam sem értek, pedig már évek óta így gyűjtöm a szemetet.  Sokszor még nekem sem egyértelmű, hogy műanyagról, papírról, esetleg fémről van szó. Tudtátok például, hogy a Túró Rudi papírja nem papír, hanem műanyag? Kezdődhet a játék a szeméttel!

A legújabb trend e területen a lebomló termék. Nem kell gyűjtögetni, á dehogy. Ha már nincs több feladata, lehúzhatjuk magunk után. De számoljunk kicsit: ha egy 4 tagú háztartásban hetente egy tucat gurigát lehúzunk a wc-én, vagy szemétbe dobunk, az havonta közel 50 darab. Évente 600. Legalább egy részét mentsük meg. Mutatjuk hogyan.

Nem célunk a szemétből-szemét gyártás, de ha csak pár évvel később kerül szemétre a háztartásunkba bekerülő műanyag csomagolás, már megéri az ötletelést és az erőfeszítést. Nem mellesleg az is lehet, pénzt spórolunk azzal, ha a saját hulladékunkat használjuk fel VALAMIRE, új tárgyak vásárlása helyett. 

Franciaország egy külvárosi régiójában megtanították a madarakat arra, hogy felszedjék maguk és az emberek után az elhullajtott szemetet.

Meg sem érdemeljük a Föld legmagasabb hegycsúcsát: a rengeteg mászó miatt gyakorlatilag belefullad a Mount Everest alsóbb területe a szemétbe, és nincs, aki eltakarítsa a mászók után otthagyott hulladékot.
 

A Skót Természeti Örökség nevű szervezet ijesztő képeket tett közzé arról, hogy mit művel a rengeteg szemét a szárazföldön élő vadvilággal – gyakorlatilag már egyetlen állat sem immúnis arra, amit a környezettel művelünk.

Magyarországon minden évben 580 millió darab (közel fél milliárd) tejes és gyümölcsleves italos kartondoboz kerül forgalomba, ami azt jelenti, hogy az ország minden lakója átlagosan 60 darabot használ el ebből a csomagolóanyagból. Az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) idén ismét elkészítette a „Leghatékonyabban szelektáló városok” rangsorát, amely azt vizsgálja, hogy melyik magyar városban gyűjtik a legeredményesebben szelektíven ezt a hulladékot.