A cukrászdában csodáljuk a vitrin tartalmát, eszünkbe sem jut azon töprengeni, hogy mi vagy ki alapján kapták a nevüket a sütemények, épp elég nagy feladat eldönteni, melyiket is válasszuk. Most azonban arra biztatlak titeket, egy finomság társaságában olvassátok végig ezt a cikket, hogy megtudjátok, miért Gundel a Gundel palacsinta, vagy épp melyik Rákóczi miatt Rákóczi az a bizonyos túrós.
A múlt héten már egy cikkben foglalkoztam hasonló témával, ott azt derítettem ki, hogy kik voltak azok a személyek, akikről ma egy-egy tömegközlekedési megálló jut az eszünkbe. Ha arról lemaradtatok, de érdekelne titeket, akkor kattintsatok ide!
Nos, most valamelyest folytatnám azt az írásomat, ám egy egészen új terepen. Gondoljatok csak bele, mindannyian találkoztunk már itthon (is) olyan finomságokkal, melyek szintén egy magyar személyről lettek elnevezve. De miért?
Amennyiben tovább olvastok, óvatosságra intelek titeket, ugyanis garantált a nyálcsorgatás!
Sacher, a leghíresebb csokitorta
Sacher-torta 1832-ben készült először Metternich herceg tiszteletére. A legenda szerint Franz Sacher a megalkotója, és az eredeti recept Bécsben, a Sacher Hotel széfjében lapul, itt a mai napig kóstolható a világhírűvé vált sütemény, és bár megvásárolható a Sacher szakácskönyv, ebben is „egyszerűsített” recept szerepel.
A teljes cikket itt olvashatjátok.
Dobostorta
A dobostorta esetében egyáltalán nem kellett sokat keresgélnem, hisz a készítője egyben a névadója is ennek a süteménynek. Az egyik személyes kedvencemről van szó, már ami a tetejét illeti, ezért képletesen ugyan, de szeretném megköszönni ezt a finomságot annak a Dobos C. Józsefnek, aki csemegeüzlet-tulajdonosból lett szakácsmester. Azonban nemcsak űzte a szakmát, hanem szívesen írt is róla, több művet is hozzá lehet kötni, magyarokat és németeket egyaránt.
Es(z)terházy-torta
Az abszolút kedvencemnek, az Esterházy vagy Eszterházy-tortának már jóval árnyaltabb a története, mint a dobosnak. A megálmodójának kilétét homály fedi, de szinte még azt is, melyik Esterházy lehet a névadója. Az biztos, hogy az Esterházy családhoz köthető, de van, aki ezen belül Esterházy Miklós Józsefet említi, míg más Esterházy Pál Antalt. Pál kipróbálta magát politikusi pályán, diplomata, valamint zeneszerző is volt, Miklós pedig császári-királyi tábornok, aki megépíttette a gyönyörű fertődi kastélyt.
Gundel palacsinta
A Gundel palacsinta névadójának, Gundel Károlynak úgymond a vérében volt a vendéglős szakma, hiszen az apja a Szállodások és Vendéglősök Ipartestületének elnöke is volt. A rumos-diós-csokis palacsinta azonban nem az ő érdeme, Márai Sándor felesége, Matzner Lola alkotta meg, de az emigrálásuk miatt tiltólistára tették az író nevét. Így mivel a Márai-palacsinta receptjét Károly kérte kölcsön – és abban a városligeti vendéglőben is felszolgálta, mely ma már az ő nevét viseli –, átkeresztelték az ő nevére. Ha még valahonnan eszetekbe jut ez a név, mondjuk Gundel Takács Gábor miatt, akkor jó nyomon jártok, ő is egy a számos dédunokája közül.
Rigó Jancsi
Rigó János cigányprímás nem ragadott fakanalat, hogy elkészítse a csokis, édesen krémes süteményt, pusztán elvitte egyik szerelmét egy cukrászdába, ahol a cukrász úgy döntött, erről az igen népszerű és ismert ifjúról nevezi el a művét – némi haszon reményében. Jól gondolkodott, ugyanis rövid időn belül úgy vitték a „Rigójancsit”, mint a cukrot.
Rákóczi túrós
A Rákóczi túrósban szereplő Rákóczi név egyáltalán nem II. Rákóczi Ferenc fejedelmet takarja, sokkal inkább Rákóczi János szakácsmestert. János a korában nagy névnek számított, olyannyira, hogy rábízták a brüsszeli világkiállítás magyar konyhájának irányítását is.
