A legnagyobb bajom egyértelműen a reggelekkel van. Borzalmas. Még a nap is rossz helyen áll. Régen bezzeg át tudtam aludni fél napokat, éjféltől egészen délután egyig-kettőig. Most meg virrasztok reggelig, mint a nagyanyáim. Aztán nagy nehezen elalszom. Mire elalszom, kelhetek is fel. Mert ugye a nap reggel indul sajnos és nem délben.

Ki korán kel, aranyat lel.

De hol az aranyam?

Forrás:

@stylerunner

1. Kikapcsolja az agyat és nem foglalkoztok azzal, ami másnap lesz vagy ami tegnap volt.
2. Egyedül lehettek a gondolataitokkal.
3. Álmodozhattok – és nem néznek hülyének.
4. Az ágyba nem kell divatosan öltözni, szóval bármit (vagy semmit) felvehettek az alváshoz.
5. Mert este 7-kor ágyban lenni sokkal jobb, mint reggel 7-kor felkelni.
6. Az ágyatokat tulajdonképpen ebédlőnek is használhatjátok. Ne mondjátok, hogy még soha nem ettetek az ágyatokban! Evés + alvás = teljes harmónia, békesség, boldogság a léleknek.
7. Ha a pasitokkal alszotok, rengeteg időt együtt tölthettek. És még beszélgetnetek sem kell.
8. Mindegy, mennyire vagytok épp kikészülve az élettől, az alvásnak már a gondolata is javítja a hangulatotokat.
9. Mert imádjuk a „csak még öt perc” érzést reggelente – főleg, ha van lehetőség további öt perc henyélésre. Mondjuk arra mindig van.
10. Az alvás szépít. Legalábbis a fáradt, karikás szemeket biztos eltünteti.
11. Másnaposság? Felejtsétek el, csak aludjatok egy nagyot!
12. Majdnem olyan, mintha meditálnátok. Csak közben nem kell megtalálni a lelki békéteket.
13. Mert annál jobb érzés nincs a világon, mikor felkeltek és tudjátok, hogy csak órákkal később kell elhagyni az ágyatokat.