Falusi néni volt a dédi, fantasztikus falusi történetek áradtak belőle.
A kedvencem a csőszről szólt, aki nagy szoknyapecér volt, és időről időre zsákmányul ejtette a faluban élő nők legszebbjeit. Zsarolta őket. Volt mivel, mert nagy szegénységben éltek a családok, olykor a község terményeit is megdézsmálták. Egyszer Dédó legkedvesebb lánybarátnőjét is rajtakapta – szoknyájában egy káposztával. Válaszút elé állította a lányt, vagy a kedvére tesz, vagy beárulja a falu elöljárói előtt. Túl nagy lett volna a büntetés egy káposztafejért, a lány ráállt inkább a dologra. Persze igazságtalannak érezte ő is ezt az erőszakos széptevést, a társait is bántotta a durva zsarolás.
Este a patakparton kellett volna állnia a szavát. A történet szerint hanyatt is dőlt szépen a meredek patakparton, ahol letolt nadrággal hajolt fölé a csősz, akcióra készen. A lány azonban ahelyett, hogy békén várta volna a dolgok folyását, hirtelen egy nagyot rúgott a kéjsóvár csőszbe, aki letolt nadrággal, hanyatt repült a patak vizébe. Mindenki nagy örömére, mert addigra az összes lány és asszony előbújt a bokrok mögül, és kíméletlenül mulattak a pórul járt férfin.
Dédó mesélés közben is nevette és mutogatta, meddig tolta le a gatyáját a csősz, mekkorát esett, és hogy kilátszott a csúnyája. Szőrös volt nagyon.
Jöjjön a gyors lakodalom
Áradtak a történetek, ki kivel, a melles lány a kocsmárosné fiával, akitől tiltották, nehogy részeges legyen a lány is. Hát titokban találkoztak, a nagyboglyánál. Mindenki tudta, csak a lány szülei nem, a kazal is őrizte a titkot. Ott is fogant az első gyerek, nem lehetett utána már tiltani, minek. Jött a gyors lakodalom, mielőtt hordóhasat vett volna a menyasszony.
Meg voltak azok a férfiak, akik nem bántak jól a párjukkal, követelték a jussukat akkor is, ha betegség kínozta az asszonyt, vagy szülés után, a tisztulást se várták meg. Na, azokat utálták, megvetették nagyon. Állatok – mondta Dédó rájuk, és ez nagyon erős szitokszó volt az ő szájából, aki sose beszélt csúnyán.
Kétszer ment férjhez Dédó, nem, csak egyszer, mert az első, az igazi nagy szerelem, akitől három gyerek is született, nem vehette feleségül. Nem a szeretet, nem a szándék hiányzott, hivatalos papírok vesztek oda a háborúban, nem tudta igazolni hitelesen soha létezését a fiú, hát nem is nősülhetett. Jött azért szépen sorban a három gyerek. Szerették egymást nagyon Dédóval. De azért csak sötétben ment a szerelem, Dédó se előtte, se utána nem vetkőzött meztelenre. Előttünk nők előtt is szégyellte meztelenségét. Amikor nagyműtétre vitték – nőgyógyászati problémája volt –, azon aggódott, meglátják idegenek.
Mire emlékszik az első éjszakából? A kezére, és hogy csiklandós volt a bajusza a kedvesének. Meg a nevetésére, hogy közben is mulattatta, így oldotta zavarát a fiatal lánynak. Tudta a módját, na – mondta Dédó, és felragyogott a szeme, ahányszor szóba került a dolog. De mondom, ez már csak nyolcvan fölött jött ki belőle, addig hallgatott.
Tanulhatunk tőlük életszeretetet és bátorságot, úgy hiszem.