Azt tartom a világon a legfontosabbnak, hogy a gyerekeim boldog életet éljenek. Emiatt nem hagyhatom, hogy a fiam elvegye a barátnőjét, aki egyértelműen papucs férjet csinálna belőle.

Azt hittem majd az évek elteltével megkomolyodik, vagy a házasságunk után esetleg megváltozik, ha apuka lesz, de csak vártam a csodát, és semmi sem történt. Magamra maradtam.

Soha életemben nem árult el még ennyire senki, mint a férjem, aki megcsalt és kiderült, hogy gyereke is született a szeretőjétől. Egyrészt örülök annak, hogy ez még azelőtt történt, hogy nekünk lett volna közös gyerekünk. Másrészt viszont mélységesen sajnálom azt a gyereket, aki a szülei felelőtlensége miatt egy pokolian törött családban fog felnőni.

Az esküvő mindenki számára a boldogságról és az ünneplésről szól. Kivéve, ha egy egész család fordul ellened, mert a sógornőd éppen válik. Tényleg le kéne mondanom mindenről miatta?

Vajon ugyanolyan kielégítő egy sikeres és határozott férfi feleségének lenni, mint a szeretőjének? Mi történik akkor, amikor egy szabadságra vágyó nőt befognak otthoni munkára? Talán épp az, amire nem számítottunk: megértjük a feleség nézőpontját is. Olvasói levél következik.

Ez lehet minden idők legdrágább magyar sztárválása!

Minden párkapcsolatban eljön az a pont, amikor számot kell vetni arról, hogy megéri együtt folytatni vagy sem. Azonban ezek a pillanatok gyakran indulatokkal átitatottak, ezért nehezen lehet látni a lényeget. De vajon melyek lehetnek azok a szempontok, amelyeket mindenképp tartsatok szem előtt, mielőtt meghoznátok a döntést?

Nem is gondoltam volna, hogy ilyen életem lesz a szüleim válása után. Sokan inkább az anyjukkal maradnak, én azonban hálás vagyok azért, hogy úgy döntöttem, apám mellett maradok.