János és a felesége a 90-es évek elején ismerkedtek meg egy ifjúsági táborban. Mindketten kamaszok voltak, összebarátkoztak, fociztak, kirándultak és többet el sem váltak. Tizennégy éves koruktól egészen mostanáig, csaknem harminc éven át nem randiztak senki mással, mindent együtt éltek át, és János elmondása szerint sosem volt egy pillanat sem, amikor azt gondolta, hogy elég. Azt vallja, szerinte a hosszú, boldog házasság titka a közös alapok, értékek és célok: a feleségével mindketten hasonló környezetben nőttek fel, a szüleiknek boldogtalan volt a házassága, és amikor felnőttek, csak arra vágytak, hogy a saját családjuk majd egy szerető, biztonságos közösség legyen. Egymás legjobb barátai lettek, sőt szinte már egy emberré váltak.

Klaudia közel jár a harminchoz, a barátjával két éve vannak együtt. Nagyon boldog, hogy végre megállapodhatott, mivel úgy érzi, túl sokáig tartott eljutni idáig. A húszas évei elején kezdett el randizni, és a következő 7 év egy-két kapcsolattal megszakítva szakadatlan randizással telt. Klaudia nem érzi magát hibásnak ebben, szerinte ez a tipikus, manapság nagyon nehéz megtalálni azt, akivel tényleg működik egy kapcsolat, hiszen már nem azért akarnak a lányok társat találni, mert pártában maradni kellemetlen. Mindenki a valódi lelki társat keresi, ami bonyolultabb, mint a nagyszüleink által megcélzott gazdasági közösség. Klaudia a randizós éveket már a felénél várva nagyon unta, hogy mindig ugyanaz történik. Nem akarta, de “kiélte” magát, mert beletelt egy időbe, mire úgy érezte, hogy megtalálta azt, aki mellett megállapodna.

Mindenki a valódi lelki társat keresi, ami bonyolultabb, mint a nagyszüleink által megcélzott gazdasági közösség.

Forrás:

Pexels

Sokan félnek attól fiatal korukban, hogy ha túl hamar elköteleződnek, akkor 40 évesen fognak majd rádöbbenni, hogy hatalmas hibát vétettek azzal, hogy nem kísérleteztek többet, mielőtt megállapodtak volna. Vannak olyan extrém történetek, amikor a férj vagy a feleség három kamasz gyerek mellett, húsz év házasság után dönt úgy, hogy lelép, de erre sosem kerülne sor, ha valóban boldog házasságban élnének.

Ha két huszonéves köti össze az életét, akkor vagy együtt fejlődnek és tapasztalnak meg mindent, vagy elfejlődnek egymás mellett, és mire észbe kapnak, már teljesen más emberek, mint akik valaha voltak. János elmondása szerint a házasságuk egyik titka az volt, hogy szerencséjük volt, hogy ez velük sosem történt meg.

A kulcs feltehetően valóban a szerencse, ezért a siker egyetlen záloga, hogy mindig azt tegyük, amit a legjobbnak látunk, és amit a szívünk diktál. Nyálasan hangzik, de nincs jobb választásunk, ha körbenézünk, látjuk, hogy mások is csak a sötétben tapogatóznak. Vannak, akik hat évig együtt vannak, majd két év házasság után szakítanak, vannak akik fél évvel azután összeházasodnak, hogy megismerkedtek, és minden a legnagyobb rendben van, mások húsz év házasság után válnak el. Nincs olyan titok, amit ha mindenki betartana, biztos örökre boldogan élhetne. A saját útját mindenkinek magának kell kijárnia.