Hét évig voltam együtt a párommal, akivel tervezgettük a közös jövőnket, de sose kérte meg a kezem, végül elegem lett és elhagytam. Fél év múlva az esküvői fotóit nézegettem a Facebookon.
Veronika látott már sok válást. Sorra estek szét a családok körülötte, de azt hitte, NEM ANNYIRA nehéz. Meg lehet szokni az egyedül maradást.
A tapasztalatokat nem egy házassági tanácsadó osztotta meg a közönséggel, hanem egy átlagember, Meredith Masony, aki úgy érezte, hogy 12 év után leírja azt a 12 dolgot, amit megtapasztalt az évek során.
Bár évek óta válni készülök, képtelen vagyok megtenni. Hiába szeretnék véget vetni a zátonyra futott kapcsolatomnak, nem tehetem meg, mert nincs meg hozzá az anyagi hátterem.
Azért írtam meg a történetemet, hogy segíteni tudjak azokon az embereken, akik hozzám hasonló csónakban eveznek, de a környezetük nem figyelmezteti erre. Remélem, hogy a levelem eljut hozzájuk!
Hittem neki, vártam rá, ő mindent megígért, de majdnem két éve nem változott semmi, csak az, hogy egyre jobban utáltam önmagamat. Megvetettem a szörnyeteget, amivé váltam, amivé ő tett, mert én hagytam magam.
Játékok, gyorskaja, új kütyük. A fiam élete csupa móka, amikor az édesapjával van, nekem pedig annak a szülőnek a szerepe jut, aki mindenre nemet mond.
Egy több éve tartó párkapcsolatban előbb-utóbb talán jogosan merül fel az emberben a kérdés, hogy a párja valóban olyan vonzónak tartja-e, mint az elején, vagy már csak a megszokás mondatja vele. Ugyan ez a kérdés motoszkált az én fejemben is, amikor regisztráltam a Tinderre.