Nem értem, miért olyan fontos mindenkinek, hogy lefeküdjenek másokkal. Számomra ez sosem volt lényeges, sőt, kifejezetten undorodom az ilyen jellegű testi kapcsolattól.
Nem szeretem, ha hozzám érnek. Már gyerekkoromban is utáltam, amikor meg kellett fognunk egymás kezét, mindig zavart, ha fizikai kapcsolatot kellett létesíteni a többi gyerekkel.
Kívülálló voltam, már akkor is.
Később a gimiben és az egyetemen is úgy éreztem, én nem szeretném elveszteni a szüzességem, sőt, kifejezetten undorodom a gondolatától is. Bennem is felmerült persze egy megdolás a “szokatlanságomra”, de hamar elvetettem: meleg nem vagyok, hisz számomra elképzelhetetlen az aktus bármelyik nemmel is.
Egy ideig zavart a különcségem. Lehetetlen volt számomra, hogy párt találjak, sosem voltam képes arra, hogy egy működőképes párkapcsolatban legyek. Próbáltam először meggyőzni a pasikat, hogy az nem olyan fontos, és hogy lehet nélküle élni, de persze érthető, miért mondtak nemet az ajánlatomra.
Én sem értettem, mi lenne a különbség egy baráti kapcsolat és az ajánlatom között, de próbálkoztam, hátha. Az öleléssel és a csókkal nem lenne bajom, csak sajnos ezzel nem lehet senkit sem igazán kielégíteni.
Idővel lemondtam arról, hogy párkapcsolatban éljek, és igyekeztem kizárólag a baráti kapcsolataimra fókuszálni.
Ez segített egy ideig, viszont amikor a barátaim sorra jegyezték el egymást, és házasodtak, összerándult a gyomrom, hogy ideje lenne nekem is megfelelnem ennek a társadalmi elvárásnak. De ha egyszer egy sima kapcsolatot nem tudok összehozni, akkor egy házasságot pláne nagyon körülményes lenne kiviteleznem.
Az otthon töltött unalmas estéken elgondolkoztam azon, hogy újra elkezdjek randizgatni, de nagyon hamar eldöntöttem, csak azt vagyok hajlandó megtenni, amire igazán vágyom. És ebben sajnos nem szerepel, hogy magamra erőltessek bármit is.
Sikerült teljes mértékben lemondanom az intim lelki kapcsolat kialakításáról, hisz ahhoz automatikusan párosult volna a testi együttlét is. Helyette viszont én lettem mások legjobb kapcsolati tanácsadója, hisz alkalmam nyílt arra, hogy a rózsaszín ködöt félretéve vizsgáljam mások kapcsolatait, és sokkal jobb rálátással tudjak véleményt mondani azokról. Végül is, régen is a papok adtak tanácsokat, pedig a cölibátus miatt nem sok személyes tapasztalatuk lehetett a párkapcsolati témákban.
Réka történetét Hargitai Alexandra jegyezte le.
