A szex fontos része a párkapcsolatoknak, emiatt sajnos nem lehet szemet hunyni afelett, ha az valami miatt mégsem működik. Ebben a helyzetben sokan kerülik a témát, nem is hajlandóak szóba hozni, ám én erre nem voltam képes. Kitálaltam, ráadásul a lehető legrosszabb módon.
Körülbelül fél éve már, hogy a pasimmal nem működött köztünk valami. Ez természetesen kihatott a szexuális életünkre is, amit eleinte egyikünk sem akart beismerni. Sajnos, amikor én már képes voltam szembenézni a problémával, ő még mindig tagadásban élt.
Esélyem sem volt arra, hogy szóba hozzam a témát. A szeretkezés kötelező körré vált, amikor ő előadja, hogy minden rendben, én pedig azt hazudom, hogy élvezem. Amikor felvezettem a témát, hallani sem akart róla, dühösen kiviharzott a szobából, vagy hirtelen nagyon elfoglalt lett. Háromszor próbáltam felhozni, azóta már megjavította a redőnyt, a csöpögő csapot és még fagyasztót is kiolvasztotta.
Ennek a hozzáállásnak komoly következményei lettek
Egy gát keletkezett kettőnk között, amit úgy éreztem, hiába próbálok áthidalni. A tagadása miatt egyre nehezebbé vált számomra, hogy kezeljem a bennem lévő feszültséget, emiatt sokszor, akár indokolatlanul is, de összevesztem vele.
A legnagyobb apróságok kezdtek zavarni, emellett pedig irracionális féltékeny alakult ki bennem minden nő láttán, aki interakcióba kerül a barátommal. Képtelen voltam kezelni a csalódottságomat és a haragomat.
Végül a legrosszabb módon tálaltam ki az egésszel. Épp egy házibuliban voltunk a barátainkkal, amikor megláttam, hogy egy másik lánnyal beszélget. Ittas állapotban nem kontrolláltam magam, és terem közepén kezdtem hangosan ecsetelni a problémáimat úgy, hogy ezt természetesen mindenki hallotta. Mindent elmondtam, sajnos nem hagytam ki semmit sem.
Másnap visszaköltöztem a szüleimhez, amíg új lakást kerestem. Nem szóltunk egymáshoz, a cuccaimat is csak az üres lakásban pakoltam össze. Azt hiszem, ilyen helyzetben ez mindkettőnknek jobb volt.
