A rántotta tényleg a világ legegyszerűbb étele, de még akár a leggyorsabb is, kiváló reggelire, vacsorára, de akár szendvicsbe, főzelékfeltétnek, de akár levesbetétnek is. Azért van néhány pont, ahol el lehet rontani...
A tökéletes rántotta omlós, puha és szaftos – halála, ha kiszárad, szétforgácsolódik. Vannak, akik egyben, mások darabosan szeretik, esetleg félig vagy jobban átsülve: ez mind ízlés dolga, de abban egyetérthetünk, hogy kellően ruganyosnak, lazának kell lennie. Ennek titka az alapos felhabosításban és némi tej – vagy inkább tejszín – hozzáadásában rejlik.
A rántottát süthetjük klasszikusan kis olvasztott zsíron, olajon vagy vajon is. Ha kolbászos vagy szalonnás rántottát készítünk, ahhoz zsiradék sem kell, elég kiolvasztani ezekből a fűszeres zsiradékot. De ha semlegesebb natúr, zöldséges vagy sajtos változatot sütünk, érdemes a vajat választani, mert sokkal lágyabb, tejszínesebb ízt ad, mint az olaj.
Ha az ember nem tud valamit megmagyarázni, akkor kezdi el emlegetni a sorsot, a szerencsét, vagy végső esetben a véletleneket.
