Habár már a klasszikus nagycsaládok ideje leáldozott, tényleg csak a legritkább esetben élnek együtt a generációk közös háztartásban, de magának a családnak a funkciója nem sokat változott az évszázadok alatt: a legkisebb és egyben a legfontosabb egység, közösség, mely óv, védelmez, megtart, de ugyanakkor el is vár bizonyos dolgokat a családtagoktól.
Mint minden közösségért, a családért is folyamatosan dolgozni kell, fejleszteni a tagok közti kapcsolatot, s törekedni, hogy a lehető legtöbb pozitív értéket tudjanak az idősebbek átadni a fiataloknak, hogy könnyebben boldoguljanak az életben, megtalálják a helyüket és később ők is egy jól funkcionáló közösséget tudjanak felépíteni maguk körül.
Legyenek tradícióink!
A közösen kialakított vagy megörökölt családi hagyományok néha talán feleslegesnek és megterhelőnek tűnnek, ám ezek a rendszeresen ismétlődő közös tevékenységek biztonságot nyújtanak a legkisebbeknek: tudják, mire számíthatnak egy-egy ünnep alkalmával, s ez kifejezetten fontos a számukra sokszor érthetetlen, káosszerű külvilággal szemben.
A cikk folytatását nézzétek meg ITT!
