„36 évesen műtöttek. Előtte körülbelül másfél-két évvel ezelőtt (tehát 34 évesen) tapasztaltam először enyhe vérzést, jellemzően az influenzás megbetegedések kísérőjelenségeként. A háziorvosom egyáltalán nem vette komolyan, adott egy kenőcsöt, ami tüneti kezelésre jó. Hiába említettem, hogy a családomban apai (édesapám) és anyai (nagymamám) ágon is előfordult már, nem küldött szakorvoshoz kivizsgálásra” – mesélte a VOUS-nak Ágnes, aki csapatunk közeli ismerőse.

Pedig a kialakulás okai között szerepel a családi örökletes hajlam is, de ezek mellett még hosszú a lista:

• mozgásszegény életmód
• rostszegény táplálkozás
• stressz
• statikus, erősportok túlzásba vitele
• túlsúly
• elhízás
• különböző daganatos megbetegedések
• vénás rendszer nyomás fokozódásával járó májbetegségek
• várandósság is hozzájárulhat a kialakulásához.

Forrás:

Unsplash

„Aranyér betegségről akkor beszélünk, amikor a belső aranyértörzsek kötőszövetes felfüggesztése megnyúlik és ezek az érpárnák előesnek a végbélbe” – mondta Dr. Bertha László sebész, proktológus orvos. A helyes életmód kialakításával az esetek nagy részében megelőzhető, vagy nagyon sokáig kitolható az aranyér betegség kialakulása. Ennek azonban feltétele a rostban gazdag táplálkozás, a napi 2-3 liter folyadék fogyasztása, a rendszeres, dinamikus mozgás, az elhízás, valamint az erősportok túlzott művelésének elkerülése. Szükség lehet bizonyos rossz szokások elhagyására: sokan újságot olvasnak például székelés közben, ez azonban idővel aranyeresség idő előtti kialakulásához vezet.

„A betegek panaszai közül a leggyakoribb a székelés után jelentkező friss, piros vérzés, amelyet a székleten, vagy a toilette papíron észlelnek. A betegség elhanyagolásával az aranyeresség egyre súlyosabb stádiumai jelentkeznek, a vérzés intenzitása erősebbé és gyakoribbá válik. Ez néha olyan mennyiséget is jelenthet, hogy vérátömlesztésre is szükség lehet” – tette hozzá Dr. Bertha László.

Súlyosabb esetekben azonban már csak műtéttel lehet eredményeket elérni. Ágnesnél határeset volt a műtét. „Négy fokozata van, nálam 2-es és 3-as fokozatúak voltak, de többsége 3-as. A 4-est már muszáj műteni, az enyémnél határeset volt, rám lett bízva a düntés, de mivel másfél hónapos szakszerű (proktológus által elrendelt és folyamatosan kontrollált) kezelés sem segített, végül mondtam, hogy döntse el mégis az orvos, és így lett műtét. Nem gyűrűzés, hanem altatásban végzett rendes műtét, egynapos sebészeten. Az erek állapotától függ, melyik a célszerűbb. A gyűrűzést néhány évente ismételni kell, de nálam az állítólag nem is működött volna.”

Az aranyérrel kapcsolatos vizsgálatoktól azonban a legtöbben viszolyognak, pedig a proktológus szerint számos tévhit okozza ezeket a félelmeket, rossz érzéseket. „Sajnos nagyon sok beteg későn jelentkezik az orvosnál, pedig az aranyeresség leggyakoribb tünete, a vérzés hátterében az esetek egy részében polip, vagy rosszindulatú daganat áll, amelyek felfedezése csak proktológiai tükrözés során lehetséges. A végbél-tükrözés megfelelő empátiával és gyakorlattal végezve minimális rosszérzésen kívül, semmilyen fájdalommal, kellemetlenséggel nem jár, elvégzése viszont életmentő lehet” – mondta a szakember.

„A műtétet követő héten elkezdtem a hosszabb sétákat (a sebész javaslatára), a második héttől már futok. Nyilván nem félmaratont, de rendszeresen, heti több alkalommal, és gyakorlatilag azóta mindennap végzek valamilyen testmozgást. Egyelőre – lekopogom – minden oké. Érdekesség még, hogy azóta meglepően sok embertől hallom, hogy hasonló problémával küzd” – mondja Ágnes. 

A statisztikák riasztóak: az elmúlt 30 évben 4,5-szeresére nőtt a végbél daganatosok száma, évente csaknem 5000-en halnak vastagbél rák miatt. A tüdőrák után ez a második leggyakoribb daganatos megbetegedés Magyarországon,