A mi családunkban semmit nem erőltetünk egymásra, mindenki a maga útját járja, ha környezettudatosságról van szó. Akik egy lépéssel előbb járnak, azok megosztják a tapasztalataikat olykor, de semmiben nem korlátozzuk a másikat, és igyekszünk nem „téríteni” egymást, mert valahol azért érezzük, hogy a tudatosságig mindenkinek magának kell eljutnia. Az az alapvető hozzáállásunk a témához, hogy a középkorig azért nem gyalogolnánk vissza, hogy ne ártsunk a bolygónak, de az őseink tudását szívesen ötvözzük a modern kor vívmányaival. Amolyan „Vissza, a jövőbe!” hozzáállás ez.

Ahol csak lehet, csökkentem a szemetet, tudatosabban vásárolok, kerülöm, hogy pusztán lustaságból műanyagszemetet termeljek, nem vásárolok ruhát. Hónapok óta kacérkodom a mosható betétek és az intimtölcsér gondolatával, de még mindig nem vettem rá magam. (Amint igen, arról tudni fogtok.) Egy dolog viszont még mindig nagyon távol áll tőlem, és gyanítom, ez sokáig (ha nem örökre) így is fog maradni. Nem egyszer hallottam már róla, hogy a vécépapír használatával is baj van.

Forrás:

Unsplash.com

Mivel a legtöbb vécépapír, amit vásárolunk, nem újrahasznosított papírból készül, így fákat vágnak ki csak azért, hogy nekünk kényelmesebb dolgunk legyen a mellékhelyiségben. A legtöbb esetben a kivágott fákat, amelyek Dél-Amerikából, Kanadából, Dél-Afrikából, Oroszország erdeiből, Ázsiából vagy Európából származnak, nem pótolják. A vécépapír előállítása során kémiai anyagokat használnak, a szállítás pedig tovább terheli a környezetet, a műanyag csomagolásról nem is beszélve.

Az Utopia.de környezettudatos témákkal foglalkozó portál erre a problémára keresett néhány alternatív megoldást. (Külön felhívják ők is a figyelmet, és most én is, hogy senki nem szeretne senkit lebeszélni a vécépapír használatáról. Ez csak egy mi lenne, ha enélkül próbálnánk megoldani gondolatkör.)

Az öko vécépapír vásárlásával máris tettünk valamit a környezetért. Érdemes ilyenkor mindig a hazai gyártású újrapapír termékeket keresni, hiszen ezzel a helyi ipart, a helyi munkaerőt támogatjátok, és a szállítás sem terheli annyira a környezetet. Érdemes minél nagyobb kiszerelést venni a kevesebb műanyaghulladék miatt.

Aki műanyagmentes háztartást vezetne, annak a műanyagcsomagolás még mindig zavaró lehet. Léteznek ugyan műanyagcsomagolás-mentes vécépapírok, de ezek itthon nem, vagy elvétve beszerezhetők. (Én még sosem láttam egyetlen üzletben vagy webshopban sem.)

Ahogy régen textilpelenkát használtak – amit mára felváltott a mosipelus –, úgy működhet a textil törlőkendő is. Én csak és kizárólag otthoni használatra tudom elképzelni, ahol a nedves törlőkendőt használat után azonnal bele lehet tenni az áztatóvödörbe, amelynek tartalmát naponta ki kell mosni. A vízhasználat ebben az esetben jelentősen megnő, ami szerintem szintén sok-sok kérdést vet fel.

Forrás:

Unsplash.com

Akiknél van otthon bidé, azok tudják, milyen hasznos tud lenni. A 18. század elején feltalált és a 19. században elterjedt higiéniás berendezés, amely az altest tisztítására szolgál. A gyakorlatban nagyon sokan a vécépapír mellett és nem helyette használják, ami – lássuk be – inkább luxus, mint környezettudatos.

Ma már vannak olyan gyártók, amelyek felismerték, hogy bidéje nem lehet mindenkinek, hiszen nagyon sok helyet foglal. Elkészültek a vécécsészébe épített öblítők, a vécével összekötött altestzuhanyok és a kézben tartható úti öblítők is. Ezek is csak akkor működnek, ha a vécépapír nélkül használjuk őket, és a vízfogyasztásuk környezettudatos.

Őszintén: a halványzöld megoldással semmi bajom, az öblítés adott esetben elgondolkoztat, de nem hiszem, hogy minden esetben élhető, a textilkendőt pedig el sem tudom képzelni ebben a pillanatban.