A népi mondás szerint „aki Márton napján libát nem eszik, az egész évben éhezik”. Ezt elkerülendő természetesen Márton napján sok helyen a libáé lesz a főszerep az ebéd készítésekor. A liba egyik legfinomabb része a combja, főleg ha húsa omlós, a bőre pedig ropogós...
A libacomb nem olcsó és nem is egy gyorsan elkészülő alapanyag, viszont mennyei finom, így ha belefogunk, érdemes apait-anyait beleadni, és rendesen megadni a módját a készítésének. Nem bonyolult, de időigényes, és amíg sül, jóféle köreteket is készíthetünk hozzá. Mielőtt nekilátnátok a libának, olvassátok el a Miért akar egy újságíró libát (vagy récét) tartani Budapesten? című írásunkat.
A libacombnak nagyon jót tesz a gazdag fűszerezés és a pácolás, nemcsak az íze, de az omlóssága miatt is. Van, aki minden évben más-más fűszeres pácban készíti elő, majd süti szép pirosra. A pácba most került babérlevél, pirospaprika és ételízesítő, valamint illatosra pörkölt köménymag, semmihez sem hasonlítható izgalmas borókabogyó, amit kés lapjával érdemes kissé összenyomni, mielőtt használjuk, így jobban kiadja az aromáit.
Köretnek fűszeres libazsírban sült krumpli készült tepsis változatban, a klasszikus saláta vagy párolt káposzta helyett pedig narancsos-mézes sütőtök, ami annyira finom, hogy önállóan is érdemes elkészíteni. A szép pirosra és ropogósra sült libacombhoz nagyon jól illett mind a krumpli, mind a sütőtök.
A cikk itt még nem ér véget, a folytatáshoz kattintsatok a Cookta oldalára!
