A cukorral nem az a baj, hogy használjuk, hanem az, hogy mennyit használunk belőle – és általában sokan sajnos nagyon sokat. Nagyon kevesen gondolnak bele abba, hogy mennyi rejtett cukor kerül a szervezetbe, miközben lehet, hogy a kávét vagy a teát épp cukor nélkül fogyasztják...
Apró kis aranyló fánkgolyók édes sziruppal tálalva - ez a görögök egyik kedvenc csemegéje, ami annyira népszerű, hogy utcai árusok direkt erre szakosodva frissen sütik és árulják, de szerencsére nagyon egyszerű, így otthon is könnyedén elkészíthető.
A csirkeszárny az egyik legolcsóbb húsféle, sokan épp ezért le is nézik, pedig a benne lévő sok csontnak köszönhetően isteni finomra süthető. Jó, rendben, nem lehet elegánsan fogyasztani, ezt kézzel kell enni, de néha annyira jólesik!
Nagyapám cukrászmester volt, a városban mindenki, a megyében sokan ismerték a nevét. Nemrég előkerült egy történet róla, apámról és egy süteményről, amelyet régen azért készítettek, hogy ha éppen nincsen semmi étel a közelben, vésztartalékként akkor is lehessen valamihez nyúlni.
Talán nincs még egy sütemény, ami a teljes ismeretlenségből ilyen rövid idő alatt lett annyira népszerű, mint ez a mézes-diós finomság, a titokzatos nevű marlenka. Tömény, édes, puha, illatos és karamellás.
A népi mondás szerint „aki Márton napján libát nem eszik, az egész évben éhezik”. Ezt elkerülendő természetesen Márton napján sok helyen a libáé lesz a főszerep az ebéd készítésekor. A liba egyik legfinomabb része a combja, főleg ha húsa omlós, a bőre pedig ropogós...
Már egészen kicsi dolgokkal is sokat tehettek egészségetek érdekében. Igaz ez akkor is, ha ünnepre készültök, és nyakig álltok a cukorban, a lisztben. Egy kis mézes, fűszeres, mandulás finomság akkor is belefér, ha éppen életmódváltásra adtátok a fejeteket. A kulcsszó ebben az esetben a mennyiség... egy-két mackó legyen a napi adag, akkor is, ha ennivalóan édesek.