Egyéb kategória

Alvásbénulás: az éjszaka legfélelmetesebb lidérce mindenki számára

„És akkor kipattan a szemem, a szívem őrülten zakatol. Ébren vagyok? Álmodom? Mi történik velem? Hol vagyok? A szemem óvatosan körbeforgatom – a szobát látom magam körül. Fekszem az ágyamban. De miért nem működik a kezem, a lábam? Mi ez a szörnyalak az ágyamnál? Rám hajol, érzem bűzös leheletét! Nem tudok menekülni, csak a szemem csukhatom. Nem mozdul a kezem, nem mozdul a lábam. Mi láncol az ágyhoz? Mi történik velem?”
vous - 2016.03.04.
Alvásbénulás: az éjszaka legfélelmetesebb lidérce mindenki számára

Az idézet egy alvásbénulásos állapotot többször átélt harmincéves nő beszámolójából származik, aki arccal nem vállalta az interjút. Szégyelli a problémát, nem tartja betegségnek, és hisz abban, hogy kiegyensúlyozott életmód mellett majd megszűnnek rémlátomásai, és többé nem bénul le – számára óráknak tűnő időre – a teste.

Nincs egyedül a problémával, statisztikai adatok szerint az emberek minimum 20%-a találkozott már hasonlóan aggasztó éjjeli „bénulással” és tapasztalt meg nem magyarázható rémlényeket az ágya mellett. Szerencsére bármilyen rémületesek is a látomások, nem valóság, amit annak vélünk. Csak az agy játszik ördögi játszmát a beteggel.

Mi az oka a rémületes élménynek?

Alvásparalízises tünetek teljesen egészséges embereknél is jelentkezhetnek, de a szakemberek szerint gyakoribb, hogy az alvásparalízis valamilyen alvási rendellenességhez kapcsolódik, például narkolepsziához vagy katalepsziához. A súlyos, migrénes problémákkal küzdők között is gyakoribb az előfordulási arány, illetve az alacsony vérnyomású emberek is gyakrabban tapasztalnak alvásbénulásos tüneteket, mint mások.

Egy másik ok is állhat azonban a háttérben: eszerint a REM alvás idejére a szervezet ideiglenesen lebénítja a vázizmokat, nem véletlenül, ez a mechanizmus előzi meg az alvajárást és az alvabeszélést. Az alvásbénulásban szenvedőknél azonban nem áll le a „tiltó” parancs ébredés után sem. Egy ideig furcsa, „kómaszerű” állapotba jutnak, ahol nem ismerik fel a valóság határát, valamint nem képesek mozgásra, cselekvésre bírni a testüket.

Háton alvás plusz alkohol – a legrosszabb kombináció

Forrás:
iStock

A megfigyelések szerint a következő tényezők fokozhatják az alvásbénulás kialakulásának esélyét:

Nem okoz tartós károkat?

Az egészségügy álláspontja szerint amennyiben az alvásbénulás nem súlyos betegséghez társulva lép fel, nem okoz tartós és súlyos károsodást a szervezetben.

Számolni kell azonban a pszichés károkkal: súlyos szorongás alakulhat ki a furcsa és ijesztő élmény kapcsán, valamint ördögi kör jöhet létre. Minél többször éli át valaki az alvásbénulást, annál inkább retteg majd az elalvástól. Alvásproblémái fokozódnak, idegrendszere pedig kifárad, amely táptalaja a rémületes élménynek. Minél inkább szorong a beteg, annál nagyobb az esély arra, hogy az alvásparalízises tünetek jelentkezni fognak.

Nem kerülhető meg az egészségügy

Ha csak egyszer vagy kétszer jelentkeznek a bénulásos tünetek, lehet, csak legyintünk rá, vagy társaságban óvatosan elmeséljük, mit éltünk át. Akár nevetünk is egy kicsit. Túl vagyunk rajta. Mert ahogy megszűnik az esetleges kivált ok, nagy valószínűséggel nem is jelentkeznek többé a szörnyek.

Tartós és rendszeres tünetek esetén azonban kár halogatni a kivizsgálást, hiszen lehet, egy már meglévő betegség hozza elő az alvásparalízist, és ez kiderül, vagy a szakember a részletes párbeszéd nyomán megleli azokat a pontokat (akár az életmódban, életvezetési szokásainkban), amelyek a háttérben állhatnak. Közösen lehet egy olyan hatékony alvásstratégiát felállítani, amellyel tartósan vagy örökre elűzhetjük a rossz álmokat és visszanyerhetjük uralmunkat az élet minden pillanatában a testünk felett. Nem kell többé pánikolni miatta.

Ajánlott cikkek

Top cikkek

Világ

Otthon

A fiatalok nyitottabbak az impulzusvásárlásra, az idősebbek hosszabban terveznek – így vásárolnak bútort a magyarok
Otthon
A fiatalok nyitottabbak az impulzusvásárlásra, az idősebbek hosszabban terveznek – így vásárolnak bútort a magyarok
vous - 2026.07.02.
A fiatalabb és idősebb korosztályok eltérő módon közelítik meg a bútorvásárlást: míg az idősebbek elsősorban személyesen vásárolnak, hosszabban terveznek és jobban támaszkodnak az áruházi szakemberek tanácsaira, addig a fiatalok nyitottabbak az online csatornákra, piacterekre és az impulzus alapú döntésekre. A JYSK megbízásából készült országos reprezentatív kutatás szerint ugyanakkor minden generációra igaz, hogy a bútorvásárlást továbbra is megfontolt, tudatos döntésként kezeli.