Egyéb kategória

Titokszivacsok – Kinek meséljétek el legféltettebb titkaitokat?

Bármit elmondhattok neki, mindent szívesen meghallgat, és megért titeket. Szívesen megnyíltok előtte, mert érzitek, odafigyel rátok, és azt is tudjátok, sosem adná tovább azt, amit bizalommal elmeséltetek neki.
vous - 2015.12.29.
Titokszivacsok – Kinek meséljétek el legféltettebb titkaitokat?

Ismertek ilyen embert, aki szinte szivacsként szívja magába a történeteket, bánatokat, titkokat? Esetleg ti is ilyenek vagytok a munkában, iskolában? Én, bevallom, pont ilyen ember voltam: szerettem a pletykákat, titkokat, bizalmas beszélgetéseket, mert kíváncsi vagyok az emberi történetekre, viszont tudom, milyen fájdalmat lehet azzal okozni, ha aztán a bizalommal megnyíló másnap visszahallja azt valahonnan, így mindig magamban is tartottam ezeket.

Úgy gondoltam, ezzel a pszichológusi hivatásomra is készülök, hiszen ebben nemcsak előny a titoktartás, de egyenesen kötelező érvényű is, ugyanúgy vonatkozik ránk, ahogy az orvosokra.

Nem kell minden titkot egyedül elviselni

Viszont van a titkoknak egy olyan tulajdonságuk is, hogy néha nagyon tudják nyomni az ember lelkét. Vagy azért, mert éppen elevenbe tapintanak, vagy mert nehéz bármi okosat mondani. Hiába tudom, hogy az együtt érző hallgatás, egy ölelés sokszor többet segít, mint száz jó tanács, mégis nehéz szó nélkül hagyni fájdalmas történeteket, megoldatlan problémákat még akkor is, ha tudom, most nem segíthetek ennél többet.

Nem kell ehhez lélekgyógyász területen dolgozni, az önkéntes titokszivacsok is találkozhattak már olyan titkokkal, amiket nagyon nehéz magukban tartani, napokig törik rajtuk a fejüket. A pszichológusokat ugyan titoktartás kötelezi, viszont lehet, mi több, erősen ajánlott szupervíziót igénybe venni bizonyos esetekben, amikor úgy érezzük, meghaladja képességeinket egy-egy eset.

A szupervízió során a pszichológus elmegy egy nála tapasztaltabb, képzettebb szakemberhez, akivel megbeszélik az adott kliens problémáját több szem többet lát alapon. Az önkéntes titokszivacsok figyelmébe ajánlom ezt a módszert, amit én is sokat alkalmaztam: ha nagyon nyomja a lelketeket, osszátok meg a titkot egy teljesen külsős barátotokkal, párotokkal, akiről biztosan tudjátok, hogy nem ismeri az érintetteket (erről Facebookon gyorsan meggyőződhettek).

Kérhettek tőle tanácsot is, lehet, hogy az új perspektíva segít, de sokszor már csak attól is jobban érezhetitek magatokat, hogy megosztottátok valakivel a titok terhét.

Titok a munkahelyen

Forrás:
iStock

Különösen nehéz lehet egy titkot megtartani a bizalmas embernek akkor, ha belsős titok, közvetlenül a helyszínhez, munkához kapcsolódik, tehát ha a munkatársak, diáktársak érintettek benne. Az önkéntes titokszivacsban ilyenkor felmerülhet, hogy önkéntes igazságosztóvá avanzsál, leülteti a feleket és jól kibeszélteti őket, mert az majd biztosan megoldja a problémát. Hadd intselek óva titeket ettől a lépéstől, mert nagyon könnyen visszaüthet. Ha nem sül el jól, akkor visszaéltetek a titokkal, és felnyitottatok egy olyan konfliktust, ami lehet, hogy idővel magától elmúlt volna.

Mérlegeljetek: Olyan dologról van szó, ami az egész közösséget érinti? A konfliktus alapjaiban ássa alá a munkahelyi környezetet, bizalmat, csapatmunkát?

Amennyiben így van, akkor is először fordulj felettesedhez, ha közvetlen, jó kapcsolatot ápoltok vele, vagy a csapat informális vezetőjéhez, és vitassátok meg velük, mit gondolnak erről, mit lehetne tenni.

Végül pedig ne feledkezzetek el magatokról sem, kedves titokszivacsok. Nagyon figyelmes tőletek, hogy mindig mindenkit meghallgattok, de tudjátok, hogy néhanapján ti is megnyílhattok másoknak, elmondhatjátok bánatotokat. Nem kell a sajátotok mellett még mások keresztjeit is szó nélkül cipelnetek, ha úgy érzitek, menjetek szabadságra titokszivacsi szerepetekből, és foglalkozzatok a saját életetekkel is!

Címkék: #lélek #szivacs #titok
Ajánlott cikkek