Ahogy a társadalom változik és fejlődik, kezd úgy tűnni, a házasság évről évre egyre bonyolultabb kérdés. Sokan teljesen elzárkóznak tőle, mások a férjhez menésben keresik a boldogságot.
Mivel teljesen elfogadott mára az együttélés, házasság nélkül is, gyakran az esküvő csak egy drága bulinak tűnik. Egy papírnak, aminek nagyjából mára semmi jelentősége nincsen. Rengetegen viszont úgy vannak vele, hogy a házassággal boldogságot is kap az ember. Erre az állításra próbált magyarázatot keresni a Journal of Family Psychology.
A tanulmány során kiderült, az együttélés elégedettségi szintje pont ugyanolyan, mint a házasságé.
A kutatás 8700 embert vizsgált meg. Az alanyok 1980 és 1984 között születtek, tíz éven keresztül minden évben ki kellett tölteniük egy kérdőívet. Ebben arra kellett válaszolniuk, milyen az épp aktuális kapcsolatuk, és éreznek-e bármiféle szorongást emiatt. A kutatás legérdekesebb részét a nemi különbségek adták.
Gyakran a nők sokkal kevésbé szoronganak, produkálnak érzelmi stresszt egy komoly kapcsolat első szakaszában. A férfiaknak viszont kell az a bizonyos érzelmi lökés, ha házasságról van szó. A második komoly kapcsolatnál viszont ezek az érzelmek mindkét nemnél megváltoztak. A nők és a férfiak egy síkon voltak érzelmileg, mikor összeköltöztek vagy összeházasodtak. Talán ez azért lehet, mert minél tapasztaltabbak vagyunk kapcsolatok terén, annál inkább tudjuk, mit akarunk és mit nem.
A nők átlagban 26 éves korukban, míg a férfiak 29 évesen kezdenek vágyni a házasságra. És hogy mi a kutatás lényege? Mindegy, hogy csak együtt éltek, vagy már házasok is vagytok, a boldogság nem attól lesz jelen a kapcsolatotokban, hogy gyűrű van az ujjatokon.
A legfontosabb az, hogy úgy éljetek, ahogy ti akartok!