A Még idén! kampány üzenete szerint már egészen kicsi változtatásokkal is sokat tehetünk egészségünk érdekében, vagyis csak a kisujjunkat kell mozdítani…
Úgy döntöttem, ezen a területen is van min változtatnom. Ideje végre még idén megtanulnom hatékonyabban bánni az időmmel.
Sokszor olvasni, hogy életük vége felé, amikor az emberek „mérleget” vonnak életükről, gyakori sóhaj, hogy nem bántak jól a rendelkezésükre álló idővel. Nemcsak azt róják fel maguknak, hogy nem fordították hasznos dolgokra, például tanulásra vagy fejlődésre az időt, de azt is, hogy nem töltöttek elég időt szeretteikkel, illetve nem fordítottak elég időt önmagukra. Olyan dolgokra, amelyek gyönyörűbbé varázsolhatták volna a hétköznapokat.
Én például bambulok sokat, és valahogy az idő, akár a víz, kifolyik a markomból. Fecsérelem az időt, de jó jel, hogy ez végre tudatosult bennem.
Azt gondolom, ez az egyik legfontosabb lépés a hatékony időgazdálkodás irányába. Ráadásul, minél többször futok bele ész nélküli kapkodásba, annál többször okozok magamnak és persze családtagjaimnak is felesleges stresszt. A pánik pánikot generál, feszültséget, konfliktust eredményez. Elrontja a jó hangulatot.
Elmesélek egy a közelmúltban megesett példát
Családi eseményre készülődtem, már napok óta tudtam, hogy hétvégén, szombaton délelőtt 10 órakor autóba fogok ülni. Tudtam ezt előző nap délután is, este is. Nem foglalkoztam vele szemernyit sem. Úgy voltam vele (ahogy sokan mások is), majd reggel korábban kelek, majd reggel átgondolom, mit veszek fel, majd reggel elszaladok a boltba ajándékért, majd reggel becsomagolom.
Majd reggel megmosom a hajam. Majd reggel leszedem a lepattogzott lakkot a körmömről. Majd reggel kitakarítom az autót, majd reggel, indulás előtt még kikérdezem a leckét a gyerektől.
Előző este a legnagyobb nyugalommal olvastam pár órát, aztán megnéztem egy éjfél utánra nyúló krimit a tévében, pedig azt a filmet láttam már egyszer, és a történetet is olvastam. Azért ébren maradtam, megnéztem. Reggel késve ébredtem, de azért még az ágyban ittam meg a kávét, miközben híreket lapoztam a neten. Aztán persze kapkodva mostam hajat, kutyafuttában vásároltam, NEM CSOMAGOLTAM BE az ajándékot, csak az autóban… (nem én vezettem).
A sminkemet is az autóban raktam fel, de egy perc se maradt a lepattogzott körömlakkra, és persze az autóban ülve, fél füllel figyelve kérdeztem a gyerek leckéjét, aki érezte figyelmetlenségemet, és jól beolvasott nekem. Én meg neki. Jó kis perpatvar kerekedett. Nem először.
Gyomorgörccsel ültünk mindannyian az autóban órákig, pedig elég lett volna annyi, ha időben fekszem, időben kelek, és ha nem hagyok mindent az utolsó utáni pillanatra.
A kampány okán célokat tűztem ki magam elé
Aztán néha megállok, és megnézem, bevált-e az elgondolás. Ha nem, újraindítom az órát. Számba veszem a perceket. Időt adok. Időt lopok. Időt raktározok. Mert most még lehet… Nektek is.
A Még idén! kampányról tájékozódhattok a kampány startvideójából, illetve Facebook-oldalán is találhattok további információkat vagy csemegézhettek életmódváltással kapcsolatos írásainkból, videóinkból.
Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, mennyit fogyott az ország a Még idén! kampány kezdete óta, kattintsatok a KILÓ-MÉTER appra. És írjátok be ti is, mennyit dobtatok le egy hét alatt!
