A pokol hétfő este kezdődött, amikor a viharban olyan este 8 körül elment az áram. Volt már ilyen, de azért kicsit aggódtunk. 37 hetes terhes vagyok, bármikor beindulhat a szülés, a telefonjaink a lemerülés szélén voltak. Mi lesz, ha éjjel beindul a szülés? Hogy fogunk bárkit is riasztani, hogy vigyázzon a nagyobbik gyerekre (a nagyszülők több száz kilométerre)? Elővettük hát a laptopokat, és jobb híján azoknak az akksijairól töltöttük éjjel a telefonokat. A nagy hőség miatt három másfél literes fagyott ásványvíz volt a mélyhűtőben, azt még gyorsan hétfő este áttettem a hűtő sima részébe, hogy legalább az is hűtse, amíg vissza nem jön az áram.
Gondoltuk, így megoldottunk mindent, egy estét kibírunk, és reggelre úgyis lesz áram, mégiscsak Budapest belvárosáról van szó. Tévedtünk, kedd reggelre nem lett, na majd estére – bizakodtunk tovább. A férjem munkahelyén van áram, én pedig szerencsére a keddi napot a fogorvosnál és fodrásznál töltöttem, mindenhol tudtam áramot koldulni a telefonomnak (a férjem nonstop azon parázik, hogy lemerülök, beindul a szülés, és nem tudom értesíteni).
A történet elég monotonul folytatódott: kedd estére sem lett áram, és szerda reggelre sem. Az ELMŰ nem tudott semmivel biztatni, fogalmuk sincs, mikor lesz újra áram.
Szerda délelőtt ott tartottunk, hogy a gyerek már két napja a reggeli és esti kakaóját hidegen issza. Kezdi megszokni. Lassan a hűtő is teljesen szobahőmérsékletű lesz, így a szerda esti kakaóhoz már tartós tejet kell vennem. A fagyóban lapuló tanyasi csirke, nagypapám fagyasztott, bio málnája is mind-mind a szemétben végzi – ennyi kaját lehetetlen megenni. És megfőzni sem tudom az elektromos tűzhelyen!
Apropó tűzhely, a szülésznőm javaslatára innom kellene napi két bögre málnalevélteát, ami elvileg megkönnyíti a vajúdást. De hogy? A vízforraló árammal megy, a tűzhelyünk szintén. Még jó, hogy a férjemnek eszébe jutott, hogy van egy kempinges gázfőzőnk itthon a tavalyi nyaralásból, melegítsek azon vizet, persze kint a gangon, mert beltérben nem lehet használni… Elég röhejes itt a belvárosban, a körúton kempingfőzőn vizet melegíteni. De sajnos a kombi gázkazánunk sem működik, hiszen annak is kell áram – így szerda este már rokonokhoz mentünk át fürdeni. Elővettem már a napelemes telefontöltőt is, de nem túl jó a hatásfoka, kizárólag vésztartaléknak alkalmas.
Az alattunk található étterem kedd este feladta, hogy az ELMŰ-től várja a megoldást, szereztek hát egy hatalmas aggregátort, ami ellátja árammal a helyet. A délelőttöt ott töltöttem, ezt a cikket is ott pötyögtem, minden készülékemet feltöltöttem, ittam végre kávét és reggeliztem tükörtojást. Abban a pillanatban pedig, hogy végre elkészültem a kálváriánk megírásával, 40 óra elteltével visszajött az áram a házba. Megyek is fel ünnepelni a gangra a többiekkel.
A hétfő esti vihar következtében 45 ezer fogyasztónál szűnt meg az áramszolgáltatás a fővárosban. Ugyan az elektromos hálózat kevéssé károsodott, a lezúduló eső és a talajvíz nyomán vízzel telítődtek azok a pincék és alagsori helyiségek, ahol a társasházak transzformátor-állomásai működnek. Az ELMŰ tájékoztatása szerint elsősorban a Nagykörút mentén, VII. és VIII. kerületi társasházakban nincs áram – adta hírül szerda reggel az MTI.
A VOUS fotóit az esőről itt megnézhetitek!
Ha az ember nem tud valamit megmagyarázni, akkor kezdi el emlegetni a sorsot, a szerencsét, vagy végső esetben a véletleneket.
