Akármennyire is szeretnénk, hogy a szerelem mindent legyőzzön, van amit szerencsétlenségünkre nem tud.
Nincs is annál csodásabb, mint amikor a férjed imád és folyamatosan kíván téged, nem igaz? Egy darabig persze hízelgő, de egy ponton túl rettenetesen fárasztó lesz a folyamatos sündörgése.
Egy éve alkotunk egy párt a barátommal, akivel az első randi óta mindent mesebelinek éltem meg, mondhatni ez az év volt a legszebb az életemben. A párom kedves, figyelmes, odaadó, és úgy érzem, hogy csak vele tudok igazán önmagam lenni - mindeközben pedig megfojt a féltékenység.
Csaknem két évtizede dolgozom irodai környezetben és már megszámlálni sem tudom azokat az ismétlődő idegesítő dolgokat, amiktől egy nő nem menekülhet a munka világában.
Igazából már a megismerkedés szakaszába akadtak intő jelek. Hogy is nevezik ezeket a figyelmeztető jeleket divatosan? „Red flagek” talán. Persze így utólag könnyen mondja az ember, hogy okosabb lett volna nem belemenni egy olyan kapcsolatba, ami már eleve halálra van ítélve. De hát az utólagos okoskodás nem sokat ér…
Azt hittem majd az évek elteltével megkomolyodik, vagy a házasságunk után esetleg megváltozik, ha apuka lesz, de csak vártam a csodát, és semmi sem történt. Magamra maradtam.
Mondhatjuk azt, hogy túl fiatalok vagyunk még ezzel foglalkozni, DE NEM! A lógó cici mindannyiunk rémálma, és nem, nem megoldás a plasztikai sebész, elég, ha betartotok bizonyos életmódtippeket.