Tegyük fel, hogy már egy ideje kapcsolatban vagyunk. Talán úgy érezzük, mintha egy kicsit elavult vagy unalmas lenne az idő múlásával. Mégis van néhány módja annak, hogy megtudjuk, vajon működik-e tartósan a kémia kettőnk között. Mert ha igen, akkor valószínűleg együtt is maradunk – talán életünk végéig. S ha mégis halványulna a vonzalom, még mindig megmenthetjük a kapcsolatunkat.
A szerelem öl, butít és nyomorba dönt – akkor miért vágyunk rá mégis?
Nem vagyok romantikus lány, nem szeretnék szőke herceget, nem szeretnék naplementés tengerparti vacsorát, sem letérdelős lánykérést. Ennek ellenére mérhetetlenül hiszek a szerelemben. Hiszem, hogy szerelmesek többször lehetünk az életben, de az a bizonyos mindent elsöprő érzés csupán egyszer adatik meg. És ha megadatik, el is fog múlni.
Vannak pasik, akiket egyszerűen könnyű szeretni. (Igen, rád gondolunk, Ryan Gosling.) De ott vannak azok, akik nagyon csúnyán viselkednek velünk, akiket gyűlölnünk kéne, de valahogy mégsem megy. Akiknek mindig adunk egy újabb lehetőséget.
Persze, hogy nem csak a párotokba lehettek szerelmesek!
A szerelem mindenkinél a nagybetűs ÉRZÉS, amiért hajlamosak vagyunk önmagunkról is lemondani, kontinenseket átszelni, őrültségeket csinálni, amely vágyálmaink mozgatórugója és nélküle sivár az élet. Jó hírünk van, nem kell messze mennetek érte!
