A karácsonykor ellátogató kis Jézuska története egy olyan csoda, amely minden kisgyermekben kialszik, amikor rájön az igazságra. Az egyik legfontosabb kérdések, hogy hogyan jön rá, és mit érez, amikor ez bekövetkezik?

Olyan sokat készülünk a karácsonyra. Azt is mondhatnánk, hogy egy évben két hónapot töltünk várakozással. De mi történik, ha nem történik semmi? Ha nem éljük át a karácsonyi csodát?

Nézem az alkotásokat, mennyi forma, szín, hajlás, gondolat. Lélekből született kis csodák ezek, amelyeket egy csapatnyi nő, egy iregszemcsei női közösség alkotott, településük 200 éves templomának réztetejéből.

Eszmélésünk pillanata óta szeretnénk valamit elérni, megkapni, megszerezni vagy befejezni.

Az élet csodája mellett olyan sokszor megyünk el csukott szemmel. Ez a hatperces videó pont alkalmas arra, hogy felrázzon!

Minden csak nézőpont kérdése: irigyelhettek másokat, és hagyhatjátok, hogy megegyen titeket a méreg – vagy mindezt pozitív érzelmekké is alakíthatjátok azáltal, hogy elismeritek, mit is tartotok olyan irigylésre méltónak. Ha furkálódás helyett inkább elismernénk egymást–- legyen szó akármilyen apróságról –, szerintem jobb hely lenne a világ. A szupernők itt élnek, köztünk: ki ebben, ki abban felfoghatatlanul zseniális. Néha nem értem, hogyan csinálják – de pont ettől olyan fantasztikusak. Elárulom, kiket szoktam irigység helyett elismerően végigmérni.

A karácsony gyerekkorban azért annyira varázslatos, mert izgalmas rejtélyek övezik: tényleg a Jézuska / Angyalka / Mikulás hozza a karácsonyfát? Elég jó gyerek voltam, hogy kapjak ajándékot? Ahogy öregszünk, rájövünk, mi az, amitől valójában varázslatos az ünnep: az év végén pár napra tényleg lenyugszunk, ápoljuk a rokoni és a baráti szálakat és persze jókat eszünk együtt. Ilyenkor felidéződnek a jó öreg gyerekkori sztorik is, amiken mindig jó érzés mosolyogni valakivel.

Vannak dolgok, amik tényleg nem történhetnek meg velünk kétszer. Szerelmesek lehetünk többször is, de életünk első, kicsit bénázós csókját csak egyszer éljük át (talán nem is baj). A szülinapunkat is megünnepelhetjük vagy százszor, de az biztos, hogy csak egyetlen alkalommal születünk meg. Leszámítva persze azt a texasi kisbabát, aki kétszer is a világra jött!