Test

Ilyen hatással van valójában szervezetünkre a stressz: nem érdemes félvállról venni!

A stressz mára annyira szervesen beépült a mindennapjainkba, hogy szinte lehetetlen feltárni a pontos kiváltó okait. Rengetegen érzik, nagyon sokan szenvednek tőle nap mint nap, mégis kevesen lépnek egy kellemesebb, kiegyensúlyozottabb élet irányába. Ennek több oka is lehet, kezdve a szoros időbeosztásokkal vagy épp a nemtörődömséggel – eljutva egészen az információhiányig.
vous - 2023.03.17.
Ilyen hatással van valójában szervezetünkre a stressz: nem érdemes félvállról venni!

Ha ugyanis az emberek többsége tisztában lenne azzal, hogy milyen negatív hatásai vannak a stressznek a hangulatunkra, a szervezetünkre, a külsőnkre és a viselkedésünkre, valószínűleg foglalkoznának a problémával, találnának időt a megoldására.

Jó stressz és rossz stressz

Általános félreértés, hogy minden stressz rossz; létezik azonban az úgynevezett eustressz is, ami nem negatívan hat az emberre, sőt! A jó stresszt rövid távon tapasztalhatjuk meg, és a hatására motiváltnak, koncentráltnak érezhetjük magunkat. Összpontosítja az energiáinkat és inspirál, ezáltal pedig képes javítani a teljesítményt. Azaz összességében pozitívan hat ránk, egyfajta optimista érzéssel tölt el minket. Mindezt megtapasztalhatjuk például egy nagyobb változás előtt, mondjuk amikor házat vásárolunk a családnak vagy éppen előléptetést kapunk a munkahelyünkön.

A rossz sztresszhez hasonlóan ez is eredményez bizonyos hormonális változásokat a szervezetben: megemelkedik a kortizol-, illetve adrenalinszintünk. Ezek a hormonok olyan fizikai jelzéseket váltanak ki belőlünk, mint a szapora légzés vagy a heves szívverés, de azok a jól ismert pillangók a gyomorban is ezeknek köszönhetőek.

Ehhez képest azonban a stressz másik típusa egészen másként hat ránk – nézzük, pontosan hogyan!

Ilyen hatással van ránk a rossz stressz

A legtöbb ember, amikor a stresszről beszél, erre a típusra gondol. Erre, amelyik szorongást, idegtépő aggodalmat, gyengeséget, kimerültséget, zavartságot és a motiváció teljes hiányát is okozhatja. A következőkben részletesen is kitérünk arra, mi mindent tapasztalhatunk, ha rendszeresen ki vagyunk téve ennek az érzésnek.

Fizikai tünetek

Amikor „élesben” tapasztaljuk a stresszt, olyan tüneteket vélhetünk felfedezni, mint a heves szívverés, ami akár mellkasi fájdalmakhoz is vezethet. Emellett szédülést, légzési nehézségeket is kiválthat belőlünk.

Hosszabb távon eredményezhet nyak-, hát- és vállfájdalmakat, de gyakorlatilag a testünkben bárhol jelentkezhet hasonló jellegű panasz, a fejfájás például általánossá válhat. Észrevehetjük, hogy elkezdtük csikorgatni a fogainkat, hogy rendszeresen kimerültnek, leharcoltnak érezzük magunkat. A bajok a gyomrunk tájékán is jelentkezhetnek, mégpedig emésztési problémák – akár székrekedés, akár hasmenés – formájában. De gyakorlatilag az életünk minden területére hatással lesz, így többek között a libidónkra, sőt a termékenységünkre is. Nem utolsó sorban pedig autoimmun betegségek kialakulásához is vezethet.

Mivel a stressz az alvásunkat is megzavarja és érzelmi evést is okozhat, egyenes utat biztosít a súlygyarapodáshoz. Emellett megnyilvánulhat különböző bőrproblémákban, például pattanásokban vagy idő előtt kialakuló ráncokban.

Viselkedésbeli jelek

A rossz stressz hatására érzelmesebbek lehetünk, mint általában. De azt is tapasztalhatjuk, hogy ingerlékenyebbek, gondterheltebbek vagyunk a szokottnál, előfordulhatnak váratlan „kirohanások” is a részünkről. Úgy tetszhet, mintha folyton „összecsapnának a fejünk fölött a hullámok”. Emellett problémánk akadhat a döntéshozatallal, a problémamegoldással, a motivációval és nehezünkre eshet koncentrálni is. Mindezek hatására pedig elkezdünk elszigetelődni, kevésbé keressük mások társaságát.

Szélsőséges esetben a stressz, illetve a vele járó letargia, szomorúság pedig akár szorongássá, depresszióvá is fajulhat, ami az életünk minden területére negatívan hat.

Szokatlan gyakorlatok

Amikor rendszeres és erőteljes stressz alatt vagyunk, akkor könnyen fordulhatunk olyan eszközökhöz, amelyektől megoldást remélünk. Egyesek az alkoholhoz nyúlnak, mások dohányozni kezdenek, sőt, meglehet, hogy valaki az illegális szereket „hívja segítségül”. Ezek azonban csak elfedik az eredeti problémát, ami aztán kvázi felnagyítva tér vissza, amikor a szerek kellemesnek tűnő hatása elillan. Ennek hatására pedig az ember „még mélyebbre süllyed”.

Mit tehetünk ellene?

Azt már láthatjuk, hogy miért érdemes fellépni a rendszeres, rossz stresszel szemben, így nem mehetünk el szó nélkül a lehetséges megoldások mellett sem.

Az egyik legjobb eszköz a stressz kezelésére a rendszeres fizikai aktivitás, azaz: sportoljunk! Már heti 3-4 alkalom is képes kordában tartani, levezetni a negatív hatásokat, miközben endorfinokat is termelünk, ami alapjában véve javítja a hangulatunkat.

Emellett fontos a helyes táplálkozás is, ami vitamindús, organikus, friss ételeken alapszik. Különösen figyeljünk a B1-vitamin bevitelére, amit anti-stressz-vitaminként is emlegetnek. Amennyiben nem tudunk minden szükséges tápanyagot biztosítani az étkezésekkel, fogyasszunk étrend-kiegészítőket! A természetesség hívei számára különösen jó választás lehet a maca gyökér, ami növeli a stresszel szembeni ellenállóképességet, és kapszulaformában is fogyasztható. A maca gyökér továbbá számos létfontosságú vitamint is tartalmaz, a C- és D-vitaminok mellett a fent említett B1-vitaminban is gazdag.

Egyeseknek sokat segítenek a különböző relaxációs technikák is, a meditáció és a jóga. De néha az is elég lehet, ha csak egy kicsit magunkra, a saját igényeinkre figyelünk: foglalkozzunk gyakrabban a kedvenc hobbijainkkal, töltsünk együtt minél több időt a szeretteinkkel! Ha pedig ezek közül semmi nem válik be, érdemes lehet felkeresni egy szakembert: a pszichológusok manapság teljesen hozzá vannak szokva a stressz különböző formáinak szakszerű kezeléséhez.

Ajánlott cikkek