Jávor Pál volt az első magyar filmsztár, akiért megőrült az ország. Az 1920-as és 30-as években minden túlzás nélkül még a csapból is ő folyt. A férfiak példaképként tekintettek rá, imádták, mert úgy tudott mulatni és mulattatni, mint senki más. A nők rajongtak érte: jóképű, tehetséges és karizmatikus volt. Nem túlzás kijelenteni, hogy pályája csúcsán minden ujjára tíz nő jutott volna a legendás színésznek, aki a vásznon hatalmas nőfaló volt, a valóságban azonban egy asszonyt szeretett.
Jávor Pál és Landesmann Olga története izgalmas, romantikus és megható is egyben. A bulvármédia támadásai, a kor politikai helyzete, de még a pfarrkircheni koncentrációs tábor sem tudta őket elválasztani egymástól.
A vásznon Jávor Pál igazi amorózó volt, valódi szerelmes alkat, aki falta a nőket. A magánéletben azonban pont az ellenkező póluson helyezkedett el: nem volt nagy hódító. A bulvár inkább botrányaitól, mintsem párkapcsolati ügyeitől volt hangos – mondjuk, a kardpárbajokkal és verekedésekkel adott is bőven témát. A nőkkel viszont más volt a helyzet, húszas évei végéig csak a magány elől menekült kisebb kalandokba.
Elvált nő és két gyerek
Landesmann Márk zsidó iparmágnás lányát, Olgát 1930-ban, huszonnyolc évesen ismerte meg Jávor Pál. A 31 éves nő ekkor már túl volt egy házasságon. Először a Parisienne Grill nevű mulatóban találkoztak, majd amikor a hölgy elárulta, van két gyermeke, a színész csak annyit kérdezett:
„Akkor mit keres Ön itt, ilyen késői órán?" – aztán hajnalig táncoltak.
A Jávorra ráégett hősszerelmes karakter miatt a Landesmann család eleinte ellenezte a kapcsolatot, de négy év udvarlás után ők kérték, hogy legyen esküvő. A kérés egyik oka az volt, hogy jobboldali szennylapokban a színész kerestény és a nő zsidó mivoltán élcelődtek. A család az elfajult eszmefutattásokat szerette volna mérsékelni. Így vagy úgy, de 1934. júliusában összeházasodtak és a feleség két gyerekével együtt összeköltöztek egy háromszobás, Kék Golyó utcai lakásba, később pedig egy pasaréti villába. Nagy lagzit azonban nem szerveztek, így óriási mulatozás sem volt – Jávornak dolgoznia kellett.
Hatalmas kontraszt
Arról, hogy valójában mennyire más volt Jávor az életben, mint szerepeiben, felesége visszaemlékezése árulkodik legjobban:
„Nagyon boldogan és szépen éltünk. Tulajdonképpen Pali nem volt bohém ember.”
Landesmann elárulta, Jávor Pál a harmincas éveiben a hétköznapi emberek életét élte: amikor szabadideje volt – nagyon ritkán – kutyát sétáltatott vagy a ház körüli teendőket végezte a kertben, vagy egyszerűen csak üldögélt, és nézegette a festményeit.
A feleség elmondása alapján Jávor Pál egyetlen szenvedélye a cigányzene volt. Többször előfordult, hogy egyedül húzatta magának a Vadászkürt nevű étteremben hajnalig, és az asszonyt a főpincért hívta, hogy jöjjön a színészért autóval. De emiatt konfliktusuk sosem volt.
Landesmann úgy vélte, erre a szabadságra – hogy egyedül nótázzon a cigánnyal – szüksége volt a programokkal és munkával teljesen betáblázott Jávornak.
Nekem Jávor – Zenei időutazás egy úriember társaságában
Augusztus 28-án nagyszabású zenés show-műsor kerül megrendezésre, amely visszaröpít az 1920-as évek hangulatába. Az esemény tisztelgés Jávor Pál színművész előtt, akit Csonka András, Kamarás Iván, Miller Zoltán, Nyári Kálmán, Varga Viktor, Váradi Gyula és Veréb Tamás elevenít meg a színpadon. A hangszereket ifj. Sárközi Lajos – Prima Primissima díjas művész – és zenekara szólaltatja meg.
A legsötétebb időszak
Ahogy korábban is írtuk, a német megszállás idején Jávor Pál a Gestapo letartóztatási listájának élén szerepelt. A biztonság kedvéért ekkor feleségével (és Egyed Zoltán kritikussal) el is hagyták Budapestet – előbb Balatonfüreden, majd később Agárdon húzták meg magukat. Bízva abban, hogy népszerűsége miatt nem fogják lefogni, visszautaznak a fővárosba, miután felesége kikeresztelkedett. Néhány hónappal később azonban a nyilasok elfogták.
A Pasaréti úti nyilas központ pincéjében három napon keresztül tartották fogva, verték, kínozták és kényszerítették, hogy váljon el feleségétől a származása miatt. Amikor ráuntak, elengedték őt, hogy aztán pár nappal később újra letartóztassák. Ám ekkor már nem térhetett vissza otthonába. Előbb a sopronkőhidai fegyházba, majd a pfarrkircheni koncentrációs táborba szállították, amit később az amerikaiak szabadítottak fel.
Az emberiség legsötétebb időszakát Landesmann Olga ismerősöknél bujkálva vészelte át, és többször megkapta férje halálhírét.
Budapest felszabadítása után katonák értesítették, hogy Jávor Németországban van. Landesmann Olga katonai zónákon áthatolva érkezett meg a tábor barakkvárosába, ahol annyi infót kapott, hogy férjét elszállították. Pfarrkirchen utcáin érdeklődött tovább, és végül egy német fiú igazította útba: „Ki ne ismerné Jávort?! Már mondom is a címet…”
A feleség az örömhírről azonnal elájult, egy panzióban tért magához, ahol Jávor csak annyit kérdezett tőle:
„Hol voltál ilyen sokáig?”
Később együtt járták meg az Egyesül Államokat – kisebb-nagyobb sikerekkel –, ahonnan 11 év után tértek haza, és együtt éltek 1959-es haláláig. Jóban és rosszban is kitartottak egymás mellett.
Forrás: ORIGO
