Nem az én hibám, ha valami nincs rendben a kapcsolatukban. Az utóbbi pár kapcsolatomban mindig én voltam az, aki odaadó és hűséges volt, és sosem azt kaptam vissza érte, amit megérdemeltem volna. Szépen lassan kiölték belőlem azt a vágyat, hogy megfeleljek a párkapcsolati konvencióknak. Miért érné meg ez nekem?

Amikor megismerkedtem Gáborral abban a bizonyos buliban, természetesen nem tudtam, hogy van barátnője, nem kötötte az orromra. Az egyetlen, amit már akkor is tudtam, hogy olyan kémia van közöttünk, amilyen még talán eddig senkivel. Az egész estét együtt töltöttük, és amikor felkapcsolták a szórakozóhely lámpáit, együtt is távoztunk a helyről. Az utána történt dolgok nem okoztak csalódást egyikünknek sem. Nem voltak felé elvárásaim, de örültem, amikor elkérte a számom. Mivel ő nem adott meg semmilyen elérhetőséget, gyanítottam, hogy valami turpisság van a dologban, de kíváncsi voltam, mi sül ki belőle.

Pár hét múlva, egy péntek este felhívott, hogy van-e valami programom. Mivel épp bulizni készültünk a barátnőmmel, megbeszéltük, hogy a szórakozóhelyen találkozunk. A szenvedély ugyanolyan erős volt, mint első alkalommal, és ital is fogyott rendesen, így nem meglepő, hogy ismét az ágyban kötöttünk ki.

Forrás:

Canva.com

Bevallotta, hogy párkapcsolatban él lassan két éve, de kezdenek elhidegülni egymástól, már semmi nem a régi. Mint kiderült, a lány is megcsalta őt pár hónapja, de végül mégis együtt maradtak. Hogy ezzel csak a saját helyzetét próbálta szépíteni, vagy tényleg így történt, nem tudhatom, de az én szempontomból talán nem is lényeges. Nem párkapcsolatot szeretnék, csak jól érezni magamat, amit neki is elmondtam. Így kezdődött hivatalosan is a szeretői "karrierem". Lehet, hogy nem korrekt a másik lánnyal szemben, de a vágy erősebb bennem.

Bár mindenki helyteleníti a megcsalást, a környezetemben senkit nem ismerek, aki ne tapasztalta volna már meg, milyen egyik vagy másik oldalon állni. Akkor meg mire való ez a színjáték? Senkit nem köteleznek a megcsalásra, sem arra, hogy benne maradjon egy rossz kapcsolatban, de mégis sokszor megtörténik. Mindenki eldöntheti, mit bír el a lelkiismerete, és – bár örökké nem akarom ezt csinálni – én vállalom, hogy most ezt az utat választottam.