Sokat járok társaságba, de őt mégsem így ismertem meg, hanem az interneten keresztül. Nem is gondoltam, hogy bármi komoly kisülhet ebből, de minél többet beszéltünk, annál jobban éreztem azt a bizonyos szikrát kettőnk között. Az első randink maga volt az álom, élőben is ugyanolyan jól megértettük egymást, ráadásul még jobban bejött mint a képeken. Találka találkát követett, én pedig ott találtam magam, hogy megkért, legyek a barátnője. Persze akkor én voltam a legboldogabb ember a világon. A problémák ezután kezdődtek.

Bevallom, voltak jelek. Már amikor kezdtek komolyra fordulni a dolgok, akkor megemlítette néhányszor, hogy ő nem szereti, ha a szerelme túl sokat jár nélküle szórakozni, de nem vettem komolyan. Rólam tudni kell, hogy társasági ember vagyok, igaz, nincs hatalmas ismeretségi köröm, de a meglévő barátaimmal gyakran eljárok ide-oda. Szeretek egy héten legalább egyszer valamilyen programot szervezni velük, ha időnk engedi. A kapcsolatunk elején nem is jött elő ez a nézetkülönbség, ugyanis a munka és egészségügyi okok miatt is sokat voltam otthon. Ekkor nagyon odaadóan viselkedett, sokszor főzött nekem, vagy lepett meg valamivel, tényleg figyelt rám. Úgy viselkedett, mint egy igazi álom pasi. Az utóbbi időben viszont megváltoztak a dolgok.

Forrás: Canva.com

Végre kicsit lazább hetek jöttek, így mostanában több szabadidőm jutott a barátnős lazulásra is. Emiatt egyre többet veszekszik velem Peti, nagyon nem tetszik neki, hogy velük vagyok. Pedig nem úgy kell elképzelni ezeket a programokat, hogy bulikba vagy bárokba járnánk pasizni. Általában mozizni megyünk, vagy új éttermeket próbálunk ki, tehát „ártalmatlan” időtöltésről van szó, mégsem tud ezzel megbarátkozni. Úgy érzem, őt sem szorítom ezzel háttérbe, mindig úgy oldom meg az életemet, hogy legyen rá is időm. Igaz, ez legtöbbször kimerül abban, hogy nála vagy nálam vagyunk, ő jobban preferálja az otthoni pihenést, ezért sem érti, miért szeretek annyira elmenni valahova. A legfőbb vitaforrást viszont most az adja, hogy már egy jó ideje tervezünk egy spanyolországi utat az egyik legjobb barátnőmmel, ahova már a jegyünk is megvan. Azt mondta, egy nő ne csináljon külön utakat a párja nélkül, ha már egyszer párkapcsolatban él. Már ott tartunk, hogy szakítással fenyegetőzik, ha elmegyek, én pedig két tűz közé kerültem, hiszen a barátnőmet sem szeretném cserbenhagyni.

Nem szeretnék lemondani a társasági életemről, de őt sem szeretném emiatt elveszíteni. A barátaim szerint szakítanom kellene vele, mert nem normális, amit csinál. Megértem, hogy miért mondják, és szívem mélyén talán én is tudom, hogy ez lenne a helyes döntés, de nem tudom meglépni. Túlságosan szeretem, és ezen a nézetkülönbségen kívül úgy érzem, tényleg összeillünk.

Kriszta történetét Novák Regina jegyezte le.