Egyéb kategória

Nem kellek? Mondd a szemembe!

Randizgatni, ismerkedni, új emberekkel találkozni a szingli lét talán legizgibb részei – ki ne jönne lázba az első randik előtti készülődéstől, vagy attól a bizonyos rózsaszín ködös első időszaktól? Amíg ezektől a dolgoktól odavan az ember lánya, addig a modern kori ismerkedésnek igencsak megvannak a maga parái – például hogyan dolgozzuk fel, amikor már nem az első pasi válik köddé néhány találka után? Na, és miért van az, hogy vagy százszor olyan fájdalmas, ha „ghostolnak”, mintha kerek-perec megmondanák, hogy bizony nem kellesz?

vous - 2022.04.19.
Nem kellek? Mondd a szemembe!

Ma a „ghosting”, azaz a mindenfajta magyarázat nélküli felszívódás annyira normalizált, hogy már a barátnőink ingerküszöbét sem nagyon éri el, amikor elmeséljük, hogy vagy a nyolcadik randi partnerünk tűnt el az éterben, de csak miután meggyőződött róla, hogy mi már kellően odáig vagyunk érte. Ghosting áldozatául esni nem furcsa manapság, sőt, vagy az égiek kedvencének kell lenned, vagy egy régóta tartó kapcsolatra van szükséged, hogy ez a meglehetősen fájdalmas esemény elkerüljön – de miért üt ennyire arcon, ha eltűnik a szőke herceg?

Derült égből villámcsapás

A szombati romantikus vacsora után te már a felhők fölött három méterrel érzed magad, de a vasárnapi üzenet már elmarad. Mindegy, biztosan elfoglalt, majd hétfőn beszéltek – úgysem akarsz állandóan a telódon lógni. Mikor az új hét kezdetén sem keres, már kezdesz megriadni, majd a napok teltével világossá válik, hogy téged bizony felültettek – mindezt olyan váratlanul, mintha egy napos nyári napon villám csapna beléd. Az emelkedett, boldog és halál izgatott állapotból letörtté, csalódottá és rosszabb esetben egészen összetörtté válsz, mindezt mindenfajta magyarázat nélkül – igazságtalan, nemde?

Akármennyire is nehéz, érdemes nyitottnak maradni, és elásni a múltbéli „ghostokat” az utolsó csontjukig.

Akármennyire is nehéz, érdemes nyitottnak maradni, és elásni a múltbéli „ghostokat” az utolsó csontjukig.
Forrás:
Pexels

Mi a baj velem…?

Kevés annyira tudatos nő létezik, aki egy pasi szó nélküli eltűnése után nem tette fel magának ezt az ominózus kérdést, majd térképezte fel tüzetesen, hogy vajon mit ronthatott el a férfival töltött néhány randevú során. Túl sokat fecsegtem? Rossz volt a sminkem? Untattam a történeteimmel? A válasz pedig ezekre, hogy nem, nem és nem! A fiúka minden bizonnyal csak nem állt készen semmi többre, mert egy valódi férfi ilyet nem csinál, na, meg a könnyebb utat választotta, te pedig gyakorlatilag bármi mással töltöd az időd, az hasznosabb, hiszen gondolj csak bele: bármi is a válasz a feltett kérdéseidre, számít egyáltalán a válasz bármit is?

Ördögi kör

Akár elsőre, akár tizedszerre szívódik fel az aktuális herceged, egy biztos: következőre már stresszesebben és óvatosabban vágsz bele a randizásba. Miután így koptatják le az ember lányát, már jobban meggondolja, hogy mennyit ad ki magából a következőnek, és mennyire rejtőzik egy bizonyos biztonsági maszk mögé. Ez persze nehézséget jelenthet, ha tényleg megjelenne a hozzád illő férfiú, így akármennyire is nehéz, érdemes nyitottnak maradni, és elásni a múltbéli „ghostokat” az utolsó csontjukig.

Ennyit sem érdemlek?!

Miután a tökéletesre sikerült első találkák után egy „Bocsi, de nekem ez most nem megy.” típusú üzenetre sem méltat a pasi, akkor bizony könnyen tele lesz az ember hócipője. Az online kommunikáció olyan szabadságot ad az emberek kezébe, ami lehetővé teszi, hogy mindenfajta kínos interakció nélkül lelécelhessenek. Na, de mi van azzal, aki tényleg beleélte magát, és a belefektetett idejéért és érzelmeiért legalább némi őszinteséget és egyenességet remét volna? Sajna ezeket olykor kénytelenek vagyunk elengedni, és remélni, hogy a következő egyed vagy az igazi lesz, vagy legalább van vér a pucájában.  

Ajánlott cikkek