Régóta mondjuk, hogy introvertáltnak cseppet sem jobb vagy épp rosszabb lenni, mint extrónak, a befelé forduló karakterek azonban most annyival előrébb vannak, hogy adott egy bibliájuk: Maureen "Marzi" Wilson grafikus finom humorú Introvert Doodles (Inttrovertált firkák) című gyűjteménye. Nézzétek csak!
Marzi akkor kezdte el a különös projektet, amikor egy személyiségteszten maximális pontszámot kapott introvertáltságára. Először elcsodálkozott, aztán a rajzokat – firkákat – hívta segítségül, hogy jobban megértse és elfogadja önmagát. Az alábbi élmények a sorstársak számára mind ismerősök lesznek…
1. Nem is értik, miért kéne elmenni hazulról…
Van, hogy megkérdezik Marzit, miért nem akar kibújni a csigaházából. A valódi kérdés persze az, hogy… miért is akarna?
2. Persze van pár ok, amiért mégis megtennék…
Akad néhány dolog, amiért az introvertált elhagyná a házát: ha kifogyott a vécépapír, ha jön a cunami, ha koffein kell, ha betörő érkezik, a hipochondria (ha orvoshoz kell menni), ha gáz szagot érez, ha pukiszagot érez, ha vendégek jönnek, ha bálványával, ikonjával összefuthat valahol, ha muszáj visszavinni a könyvtári könyveket, ha nagy leárazás van valahol, ha egy jóbarát bajba kerül, ha ég a ház, a bűntudat, ha a Taco Bell-re ellenállhatatlanul vágyik az ember… és persze a sétálni vágyó kutyus, igen.
3. Az introvertáltak flörtnyelve…
Marzi azt is megmutatja, honnan tudhatjuk, hogy egy introvertált flörtöl: túl sokat kérdez, álmodozik, cukin elpirul, rövid, de intenzív szemkontaktust vesz fel, állandóan mosolyog, érdekes megjegyzésekkel igyekszik felkelteni a máik érdeklődését, lelkesen, figyelmesen hallgat, folyton a szerelme oldalát nézegeti, ELHAGYJA A HÁZAT, igen, továbbá megteszi, ami tőle telik és verset ír (együk a pici szívét!)…
4. Inkább a kutya, mint a lökött rokon…
És persze előfordul, hogy az introvertált már a saját családját se követi, mint az alábbi firkán:
– Láttad Liza legutóbbi Instagram-posztját?
– Ó, hát én őt nem igazán követem.
– De hát az unokatesód!
– Ja, nincs vele semmi bajom,csak jobban szeretem, ha az oldalam átlátható…
5. Amikor az extrónak és az intrónak rossz napja van…
Persze nagyon más, amikor egy extrónak van rossz napja, mint amikor egy intrónak. A különbség adja magát: ha egy barátomnak peches napja volt: "Tudom, hogy már órák óta beszélek, de ki kell öntene a szívemet…" "Na jó, most már mrnjünk mulatni egy nagyot!", "CSOPORTOS ÖLELÉS!" Ezzel szemben ha Marzinak van rossz napja: "Tudom, hogy órák óta itt ülök, de egyszerűen át kell gondolnom a dolgokat…", Hadd maradjak itthon, és hadd rendeljek egy pizzát!", "HADD ÖLELJEM MEG A KUTYUSOMAT!!" 🙂
Na, ismerős?
6. Szerencsére Marzi sem ufó…
Marzi számára a legnagyobb boldogságot az jelentette, amikor végre rájött, hogy vannak mások is, akik épp olyanok, mint ő. Mert hát milyen is az introvertáltak közös nyaralása? A helyszín egy nehezen hozzáférhető, fa tetején elrejtett ház a dzsungel közepén, esetleg egy kis hegyi vityilló mindentől távol, netán egy jégkunyhó a Déli-sarkon, egy elhagyatott, lakatlan sziget vagy az, hogy az ember egyszerűen csak otthon, a kertben vakációzik…
Még több Introvertált-grafika itt.
„Mi van, ha emiatt nem tudok majd érvényesülni?” – átlagos parák introvertáltként
Sokan járják körbe az introvertáltság témakörét. Szólnak cikkek ellene, mellette, az elfogadása mellett, meg arról, hogy miért nem egyszerű velük az élet. Én magam ambivert vagyok, ezt leginkább úgy tudom elmagyarázni, hogy néha extrovertáltnak érzem magam, néha pedig introvertáltnak, és ezek időszakonként változnak. Nálam legalábbis.
Puha Andi cikkét ide kattintva >>> olvashatjátok el.