Nomen est omen. Akinek már a nevében is benne van a zöld, annak mintha kötelessége lenne, hogy a környezettudatossággal, környezetvédelemmel, fenntarthatósággal foglalkozzon. Pedig ez nincs így, ehhez sokkal több kell egy vezetéknévnél. Rob Greenfield kisgyerekkorától kezdve a természet megszállottja, cserkészből lett környezetvédelmi aktivista, akinek akciói rendkívüli médiavisszhangot váltanak ki. A héten a Messzelátó Egyesület szervezésében Rob Budapestre „látogatott” egy video-előadás keretében. De ki ez a pasi, akit mindenki csak The Trash Manként ismer?
Képzeljetek el egy harmincas, jóképű, széles mosolyú férfit, aki egyszer csak elhatározza, hogy megmutatja az amerikaiaknak, mennyi szemetet is termelnek naponta. Bár már régóta nem úgy él (talán soha nem is élt úgy), elkezd úgy enni, inni, vásárolni, mint azok, akik nem figyelnek oda az életmódjukra, és így a szemetükre sem.
Rob hisz abban, hogy a vizualizáció fontos eleme az edukációnak,
így ahelyett, hogy a kukába dobta volna, magára kötötte a szemetét. (Előtte elmosta, kimosta a zacskókat, flakonokat, dobozokat, így a szag miatt nem kellett aggódnia senkinek.)
A látványos kihívás elképesztő médiavisszhangot kapott, és valószínűleg egynél több embert gondolkoztatott el arról, biztosan olyan életmódot kell-e folytatnunk, amellyel 2 kilónál több szemetet termelünk naponta.
Hozzá kell tenni, a magyar átlaglakos 30 kilogramm szemetet termel havonta, ami naponta körülbelül 1 kilót jelent, de ez nem ok arra, hogy felmentsük magunkat. A hulladékcsökkentés számunkra is fontos és alapvető feladat.
A következőkben öt olyan motiváló fotót mutatok, amelyekkel Rob mindannyiunknak segít abban, hogy belássuk, nem lehetetlen változtatni.
Névjegy: Rob Greenfield
1. Oké, hogy szelektálunk, de lehetünk ennél sokkal jobbak
Mondjuk azzal, hogy a hulladékcsökkentésre törekszünk, és már a vásárlásainkat úgy szervezzük, hogy minél kevesebb szeméttel és hulladékkal terheljük a környezetünket. A hulladékcsökkentésről 2017-ben hallottunk Bea Johnsontól és Kump Edinától is, akivel interjút is készítettünk. Edina azt vallja, ne akarjunk egyből tökéletesen és 100%-osan csinálni mindent, csak induljunk el az úton.
Vegyünk például kulacsot ásványvíz helyett, használjunk műanyag zacskók helyett textilzsákokat, és számtalan környezettudatos ötletet vessünk be a mindennapjainkban. Rob egyébként 5 éve állt át az úgynevezett zero waste életmódra, 5 éve gyakorol arra, hogy ilyen kevés szemetet termeljen havonta. De ezt nem elrettentésből mutatja meg, hanem inspiráció gyanánt.
2. Hinni kell abban, hogy a jó példa ragadós
Everett Sjolseth követte Rob példáját, és két héten keresztül egy speciális öltözékben cipelte magával az összes szemetét, amit termelt. Ezzel az volt a célja, hogy az iskolában világossá váljon az osztálytársai és a többi kortársa számára, mennyit szemetelnek. Everett arra is vállalkozott, hogy két hét után „életmódot vált”, és megpróbálkozik a zero waste életmóddal.
És nemcsak a fiatalabb, hanem az idősebb generációra is hathatunk. Akkor is, ha nem feltétlenül olyan gyorsan veszik a kanyart, ahogy mi gondoljuk. Vagy akkor is, ha nem mindenben követnek bennünket.
„A legnagyobb dolgok egyike, amit az anyám tett értem, hogy hagyta, hogy önmagam legyek. Nem nyomatta a saját meggyőződéseit és a saját útját egyik gyerekének sem. Természetesen azt szerette volna, hogy jó gyerekek legyünk és jó emberekké váljunk, sokat tanított is. De sosem döntötte el helyettünk, milyen munkánk legyen, hova menjünk továbbtanulni, milyen partner lenne igazán jó számunkra. Hagyott bennünket felnőni, és hagyta, hogy kövessük a saját szenvedélyünket és vágyainkat” – írja.
Rob édesanyja szerint a gyerekek nem a szüleik tulajdonai. A szülőknek „csak” megadatik az a különleges lehetőség és kötelesség, hogy a gyerekeiket segítsék abban, hogy önmaguk legjobb verziójává váljanak.
A fotón Rob az édesanyjával látható:
Akciói:
3. A lehetetlen nem létezik
A változás még akkor is lehetséges, ha elsőre teljesen reménytelennek tűnik. Rob 5 évvel ezelőtt még gyorséttermi kajákon élt, tömte magába a sült krumplit és a hamburgert. Ma már maximum vegán hamburgert eszik, amely lehetőleg helyi termelőktől vásárolt zöldségekből készült.
Az étkezés nagyon fontos kérdés, valahol teljesen leképez bennünket, a világról alkotott képünket, az önmagunkról alkotott képet. Az vagy, amit megeszel.
Ha érdekel benneteket a téma, olvassátok el a Felelős Gasztrohős alapítvánnyal készült interjúnkat.
4. A boldogság mértékegysége nem a négyzetméter
A fogyasztói társadalomba, a tárgyak birtoklásába belefáradt nyugat-európaiak és amerikaiak körében egyre népszerűbbek a miniotthonok, amelyek praktikusak, minden eddiginél olcsóbb lakhatást biztosítanak, és tökéletesen megfelelnek arra, hogy élni lehessen bennük. A minilakások nem valók mindenkinek, de érdemes legalább átgondolni, van-e szükségetek (és ha igen, miért) egy 70-90-150 négyzetméteres lakásra. Érdekel a téma bővebben? Ebben a korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk a minilakásokkal.
5. Minden komment nélkül
Mit csinál a Messzelátó Egyesület?
A Messzelátó Egyesület az egészséges, fenntartható környezetért és társadalomért dolgozik. Önkéntességen, személyes példamutatáson, praktikus szemléletformáló környezetvédelmi programok megvalósításán keresztül a városi környezetben élő, felelős, nyitott szemléletű fiataloknak és felnőtteknek kínálnak fenntartható városi életmód programokat, amivel a felelős, öntevékeny, együttműködő közösségek létrejöttét segítik.
Honlapjukat itt >>>, Facebook-oldalukat itt >>> érhetitek el.