A december nemcsak a karácsonyról szól, sok cégnél ez a főszezon, ilyenkor látástól vakulásig hajtani kell. Vagy be kell hozni a lemaradást az év vége előtt, vagy előre kell dolgozni, hisz sokan szabadságot vesznek ki az ünnepekre, na meg persze a kereskedelemben, vendéglátásban ilyenkor a legnagyobb a pörgés. És erre még rájön a tömött plázákban való ajándékkeresés és a többi előkészület… A végén már alig várjuk, hogy aludhassunk egy nagyot.

Az érzés, amikor állsz a pláza közepén, és fogalmad sincs, mit vegyél a nagypapádnak, a keresztanyádnak, a szomszéd Joli néninek. Érdemes egész évben nyitott szemmel járni, figyelni az elejtett mondatokra, kitalálni, mire vágynak a szeretteink. Sokan attól is rettegnek, hogy nem fog tetszeni az ajándék. Vagy amikor nekünk nem tetszik az ajándék, mégis jó arcot kell hozzá vágni. Igen, ezektől a helyzetektől is lehet pánikolni.

Ha valakinek nehéz gyerekkora volt, vagy egy rossz emlék jut eszébe a karácsonyról, hosszú évek után is nehezen éli meg ezt az időszakot. Anyagi nehézségek miatt szűkös karácsony vagy egy családtag hiánya az ünnepi asztalnál. Nem könnyű örömöt erőltetni az arcunkra, amikor szomorú emlékekre asszociálunk a karácsonyról.

Magányosan élni mindig nehéz, de karácsonykor a legfájóbb. Ha a szülők már nem élnek, nincs testvér vagy más közeli rokon, esetleg távol vagyunk az otthonunktól, nehéz lehet átvészelni ezt az időszakot.

Minden családban vannak kisebb-nagyobb súrlódások, de sajnos sokaknak az az ajándék, ha nem kell találkozniuk a rokonokkal. Ahol nem a karácsonyi dallamoktól, hanem a veszekedéstől, ajtócsapkodástól, kiabálástól hangos a ház, nem biztos, hogy meghitt az ünnep. Akiknél így telnek a családi programok, nem csoda, ha már most a hátuk közepére kívánják az egész felhajtást.