Itt a tél, lassan jön a hideg, kinek van kedve kimozdulni? Nekem sokáig nem volt, egészen addig, amíg meg nem találtam életem legújabb szenvedélyét: a borkóstolást.
Az utóbbi időben már attól is rosszul vagyok, ha egy jobb estén egynél több sör lecsúszik.
Amikor az egyik barátnőm elhívott, hogy menjünk el egyik hétvégen bort kóstolni, már egyből azon kattogott a fejem, milyen kitalált indokkal mondom majd le.
Végül nem jutott eszembe semmi, úgyhogy végül pár hónappal ezelőtt egy késő szombat délután a város egyik legmenőbb szállodájában találtam magam, kezemben egy rúzsfoltos borospohárral. Ha azt hiszitek, sznob eseményről van szó, jól hiszitek: a beugró nem volt épp olcsó, és szerintem a 23 évemmel én voltam az egyik legfiatalabb a helyen, de nem zavart.
Az is elvárás, hogy csinosan érkezzetek, de ne túlöltözve, és gondolom az is nyilvánvaló, hogy itt nem a lerészegedés lesz a cél.
Szóval drága és be sem lehet rúgni… Akkor mégis miért jó?
A hely atmoszférája teljesen magával ragadott. Bár nem vagyok túl nagy borszakértő, néhány alkalom után már elkezdtem ráérezni a dolog ízére. Sokszor, amikor leülünk egy üveg borra a barátainkkal, nem is gondolunk bele, mennyi munka áll amögött, hogy ezt valaki létrehozza: én személy szerint imádok a borászokkal beszélgetni a borkészítésről még akkor is, ha egyelőre kicsit laikus is vagyok.
Egyébként természetesen senki nem fog józanon hazamenni, ez fizikai képtelenség lenne, miután megkóstoltatok legalább húszfajta bort.
A különbség abban rejlik, hogy mindenből csak egy kortyot isztok majd, és mivel minőségi italokról van szó, másnap nem kell túlzott fejfájásra sem számítanotok.
Kinek ajánlom?
És kinek nem?
Sörre bor – mindenkor?! Ha így gondoljátok, talán bajban vagytok…
Azt mondják, mértékkel mindent szabad – így abban még semmi kivetnivaló nincs, ha az ember olykor-olykor elfogyaszt egy pohár bort, vagy pezsgőt bont valamilyen ünnepnapon. De vajon hol a határ? Mi az a mérték, ami még egészségesnek mondható és mikortól kezdődnek a bajok? Az alkoholizmus valójában sokkal több embert érint, mint gondolnátok – köztük rengeteg fiatalt is. Gyakran olyanokat is, akik teljesen egészségesnek hiszik magukat – pontosabban a szokásaikat. Ti vajon tudjátok, hol a határ?
Nem tudom, mikor, de az már biztos, hogy tönkrevágtuk a húsvétot. Nem ünneplünk már otthon, a hagyományok kiveszőben vannak, és azt sem tudnám már megmondani, mikor kezdtek zárt ajtókon kopogtatni a locsolkodók, de az biztos, hogy ez vezetett ahhoz, hogy a locsolók is inkább wellnesshétvégére mentek húsvétolás és locsolkodás helyett.
