Egyre többen választják egészségügyi vagy elvi okokból a vegán étrendet vagy hagyják el tudatosan az állati eredetű táplálékot, és így a fehérjékben gazdag ételeket. Ilyenkor jön a riogatás, hogy aki vega vagy vegán, az előbb-utóbb fehérjehiányos lesz. Pedig ez nem igaz, legalábbis egy kis odafigyeléssel biztosan nem!
Nem kell aggódniuk azoknak, akik úgy esznek, mint a nyuszik, vagyis csak növényi táplálékot vesznek magukhoz. Egyes gabonák, hüvelyesek és olajos magvak nagyon értékes növényi fehérjeforrások, megfelelő mennyiségben és kombinációban fogyasztva pedig tökéletesen elégségesek a szervezet számára.
A lakto-ovo vegetáriánusoknak könnyebb dolguk van, mert tejterméket és tojást is fogyasztanak, amiből egyszerűbb a megfelelő fehérjemennyiség bevitele, de egy kis figyelemmel és tudatossággal csak növényi táplálkozással is könnyedén abszolválható a fehérje-feladat.
5 bevált hely, amit muszáj meglátogatnotok, ha vega kajára vágytok!
Nem vagyok egy elvakult húsevő, mármint értsétek ezen azt, hogy nekem az is „rendes” étel, amiben nincs hús, de nem vagyok vega se. Ezt most csak azért szögezem le így az elején, mert például az apukám és az öcsém ezt teljességgel nem így gondolja.
Na de nem is nekik szól a cikk, hanem azoknak, akik az egyre növekvő számú vega vagy éppen vegán barátjuk példáján felbuzdulva érdeklődnek a gasztronómia ezen területe iránt.
A fehérjék úgynevezett aminosavakból állnak, és döntő szerepük van sejtjeink felépítésében, szervezetünk, izomzatunk működésében.
20-féle aminosavat ismerük, és ebből nyolcat a szervezetünk maga nem képes előállítani, így ezeket mindenképpen táplálékkal kell bevinnünk.
Az állati fehérjék mind a nyolc aminosavat tartalmazzák, de a növények többnyire nem az összeset, de vannak olyanok is, amelyek viszont igen, igaz, kisebb arányban és mennyiségben, mégis érdemes tudni róluk. Ilyenek a diófélék, a szezámmag, a napraforgómag, a zöldborsó és a csicseriborsó.
A cikk itt még nem ér véget, a folytatásért kattintsatok a Cookta oldalára!