Vannak extrovertált és introvertált személyiségek; egyik sem rosszabb a másiknál, és ez így van rendjén. Azonban utóbbi emberekkel kapcsolatban él jó néhány mítosz a köztudatban, amiket ideje lenne lerombolni. Most meg is tesszük!
Introvertáltnak lenni egyáltalán nem negatív dolog. Egyébként sem létezik kettő ugyanolyan ember, és szerintem jobb is, hogy nem mindenki rendelkezik ugyanolyan habitussal és érdeklődési körrel. Ugyanakkor valamiért sokan vélik úgy – néha még egy introvertált is –, hogy ez inkább hátrány, mint áldás. Hát ne tegyétek, mert az ilyen mítoszoknak pont az a jellegzetességük, hogy sokszor nem is igazak!
1. Amikor egy introverált társaságban van, szorongani kezd
Tévhit, hogy amikor egy introvertált személyiséget sok ember vesz körül, automatikusan szorongani kezd. Persze simán előfordulhat, hogy ez kialakul benne valamiért, de nem feltétlenül azért, mert introvertált. Valójában ugyanis az emberek 84%-a stresszessé válik, amikor nagyobb tömeg előtt kell felszólalniuk, ez pedig nagyban függ attól, hogy hányan veszik körül őket, és pontosan kik is ezek; tehát a szorongás nem csak introvertált jelenség.
2. Egy introverált emberből nem lehet jó vezető
Ööö, miért ne? Tény, hogy egy extrovertált személyiség hajlamosabb erőteljesen hajszolni a vezetői pozíciót, de mindkét típus lehet sikeres irányító. Ez igazából melótól is függ. Ha olyan munkakörről van szó, ahol az alkalmazottaknak folyamatos útmutatásra van szükségük, egy extrovertált a jó vezetői választás. Ha viszont a csapat proaktívabb, hangosabb egyénekből áll, akik szeretik kifejezni a véleményüket, épp egy introvertált a bizonyítottan jobb összefogója az alkalmazottaknak.
3. Az introvertált személyiség nagyon félénk
Az „introvertált” és a „félénk” szavak szinte már egybeolvadtak a köztudatban, pedig elárulom, hogy két teljesen különböző dologról van szó. Bár hajlamosabbak kínosan érezni magukat, esetleg feleslegesen aggódni, amikor ismeretlenekkel beszélgetnek, ez nem azt jelenti, hogy nem tudnak szocializálódni. Sőt, valójában sokan simán képesek erre, szimplán csak nem szeretik ezt tenni. Cserébe viszont sokkal empatikusabbak másokkal.
4. Az introvertált típus utálja az embereket
Téves! Nem arról van szó, hogy ki nem állhatják a többi embert, hanem szimplán erősebb ingerek érik őket ilyenkor, mint egy extrovertált személyiség esetében. Már a ’60-as években is bebizonyították, hogy az extrovertált emberek agyában más a dopaminszint, és alapjáraton nagyobb stimulációra van szükségük, hogy úgy érezzék, a környezetük figyel rájuk. Egy introvertáltnál más a helyzet, nekik nem kell egész éjjel a táncparketten ropniuk; akár 10 perc után is úgy érezhetik, hogy köszi, ennyi elég volt, jól vagyok.