Vannak fotósorozatok, amelyek nem a szép színek, a tökéletes kompozíció, vagy a pillanatok mesteri megragadása miatt nevezhetők jónak. Egy igazán ütős képsor elgondolkodtat, hetek múlva is vissza-visszakúszik az agyba. A fotó tökéletlensége az élet valóságos, nyers, kegyetlen oldalát mutatja meg. A No Seconds című sorozat is ilyen, melyben halálsoron lévő rabok utolsó vacsoráit készítették el, és tették egy fotós lencséje elé. Mindegyik fotó egy rövid történetet mesél el a halálra ítéltekről, de az, hogy az elkövetett bűneiken túl milyen emberek voltak ők valójában, csak a mi fantáziánk és a fotók segítenek feltárni.
Henry Hargreavest hosszú út vezette a művészeti pályához, hiszen először a vendéglátásban helyezkedett el, majd 3 évig modellként kereste kenyerét. Egyszer csak gondolt egyet és kipróbálta, milyen a kamera túloldalán dolgozni. Vett egy fényképezőgépet, és nemsokára már fotósként is elismerte őt a divatszakma. Mégsem a divatfotói, hanem érdekes módon a vendéglátós múlt irányába tett kanyar tette őt sikeressé. Ételfotói láttán vagy összefut a szánkban a nyál, vagy elgondolkozunk, mert képeivel görbe tükröt tart elénk.
Úgy tartja, az emberekről sokat elmesél az, hogy milyen ételt fogyasztanak: társadalmi és anyagi helyzetükről, személyiségükről, ízlésükről, múltjukról is mesél.
Az USA egyes államaiban még mindig létezik a halálbüntetés, azonban Texas államban 2011-ben visszavonták a jogot ahhoz, hogy az elítéltek megválasszák utolsó vacsorájukat. A halálbüntetés létjogosultsága nagyon megosztó téma – erről a kérdésről minden ember képvisel valamilyen véleményt. A No Seconds fotósorozat azonban nem ítélkezik a halálsorra került személyek felett, így mindenki maga döntheti el, megérdemelték-e a büntetést, vagy az utoljára eléjük tett ételt. A fotók mellett rideg tények virítanak az elítéltről, akár egy adatlapon: név, életkor, az ítélet helye, elkövetett bűn, az ítélet végrehajtási módja és hogy milyen ételt kért az utolsó napján.
Mégis van ezekben a fényképekben egy olyan személyesség, amely betekintést enged ezeknek a rossz útra tért, végzetükre várakozó emberek elméjébe. Egy pillanatra talán mindenki el tud vonatkoztatni attól, hogy ezek az emberek milyen borzasztó bűnöket követtek el életük során. A felülnézet miatt ösztönösen a bűnözők szemein keresztül tekintünk az ételekre, elképzeljük az illatokat, ízeket, és persze egy pillanatra elgondolkozunk, mégis milyen érzés lehet abban a tudatban elfogyasztani a vacsorát, hogy ez az utolsó.
Teresa Lewis: 41 éves, Virginia állam
Gyilkosság, összeesküvés és rablás miatt büntetése idegméreg-injekció.
Amit utoljára evett: sült csirke, zöldborsó vajjal, almáspite, Dr. Pepper üdítő.
Angel Nieves Diaz: 55 éves, Florida állam
Gyilkosság, emberrablás és fegyveres rablás miatt büntetése idegméreg-injekció.
Utolsó vacsoráját elutasította. Felszolgálták neki az egyszerű, aznapi börtön-menza ételt, de azt is megtagadta.
John Wayne Gacy: 52 éves, Illinois állam
Nemi erőszak és harminchárom rendbeli gyilkosság miatt büntetése idegméreg-injekció.
Amit utoljára evett: 12 db sült garnélarák, fél kiló eper, egy vödör hagyományos KFC csirke (az elítélt 3 KFC éttermet üzemeltetett).
Timothy McVeigh: 33 éves, Indiana állam
168 rendbeli gyilkosság miatt büntetése idegméreg-injekció.
Amit utoljára evett: 1 liter mentolos-csokoládés fagylalt.
Ricky Ray Rector: 42 éves, Arkansas állam
Kétrendbeli gyilkosság miatt büntetése idegméreg-injekció.
Amit utoljára evett: steak, sült csirke, cseresznyés Kool-Aid üdítőital, pekános pite. A pitét nem ette meg, azt mondta az őrnek, meghagyja későbbre.
Stephen Anderson: 49 éves, Kalifornia állam
Betörés, támadás, szökés, 7 rendbeli gyilkosság miatt büntetése idegméreg-injekció.
Amit utoljára evett: 2 grillezett sajtos szendvics, cottage sajt, puliszka és kukorica keveréke, barackos pite, csokoládés fagylalt, retek.
Ted Bundy: 43 éves, Florida állam
Nemi erőszak, nekrofília, szökés, 35+ rendbeli gyilkosság miatt büntetése villamosszék általi halál.
Amit utoljára evett: Nem kért „különleges” ételt, a hagyományos utolsó vacsorát kapta: steak közepesen átsütve, tojás két oldalán sütve, sárgáját folyósan hagyva, rösztiburgonya, pirítóskenyér vajjal és dzsemmel, tej, gyümölcslé.
Ronnie Lee Gardner: 49 éves, Utah állam
Betörés, rablás, kétrendbeli gyilkosság miatt sortűz általi halálra ítélték.
Amit utoljára evett: főtt homár, steak, almáspite, vanília fagylalt. Utolsó kívánsága az volt, hogy evés közben megnézhesse a Gyűrűk Ura-trilógiát.
Victor Feguer: 28 éves, Iowa állam
Emberrablás és gyilkosság miatt büntetése idegméreg-injekció.
Amit utoljára evett: egyetlen olívabogyó, maggal a belsejében. Azt gondolta, miután eltemetik a földbe, olajfa nőhet ki a testéből, amely a béke szimbóluma.
Allen Lee Davis: 54 éves, Florida állam
Rablás, háromrendbeli gyilkosság miatt villamosszék általi halálra ítélték.
Amit utoljára evett: főtt homár, sült burgonya, 22 dkg sült garnéla, 17 dkg sült kagyló, fél vekni fokhagymás kenyér, 1 liter A&W gyömbérsör.
Ferdinando Nicola Sacco és Bartolomeo Vanzetti: 36 és 39 évesek, Massachusetts állam
Kétrendbeli gyilkosság miatt villamosszék általi halálra ítélték. Érdekesség, hogy évtizedekkel később a végrehajtás után felfüggesztették az ítéletet, az ügy azóta is lezáratlan.
Amit utoljára ettek: leves, hús, pirítóskenyér, tea.
Ronnie Threadgill, 40 éves, Texas állam
Gyilkosság miatt büntetése idegméreg-injekció.
Amit utoljára evett: tepsiben sült csike, burgonyapüré és vegyes zöldségköret, kenyér, tea, víz, puncs.
Valaki egyszer megkérdezte Henrytől, hogy ő milyen ételt választana, ha tudná, az lesz az utolsó, amit elfogyaszthat.
Azt válaszolta, hogy valószínűleg nem kérne semmit, mert nem lenne képes enni ebben a helyzetben.
