Oké, az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy általában nem főállásban térnek vissza a munkahelyükre a nők, hanem részmunkaidőben – derül ki a Science Daily cikkéből. Van, hogy ez 4 óránál is kevesebb időt jelent. Sok cégnél gyakori és elfogadott foglalkoztatási forma a távmunka, míg az igazán nagy cégeknek önálló bölcsődéjük és óvodájuk is van, ahol napközben bármikor meglátogathatja csemetéjét a szülő, sőt: szerencsés esetben kétóránként akár szoptathat is. Tovább árnyalja a statisztikát a kép, hogy ma már egyre több esetben nem az anya, hanem az apa marad otthon az újszülöttel, így sok nő meglepően korán tér vissza a munkahelyére. A fenti szám – a szülést követő első tíz nap – azonban még így egészen döbbenetes.

Ha a szoptatásról van szó, a valóságra nem lehet felkészülni

A jó anya szoptat. Szoptatni mindenki tud. Ez az a két alapállás, amivel egy magyar anyuka a leggyakrabban találkozik. Az, hogy ez a két állítás mennyire káros lehet az anyukák és így a babák számára is, arról sokkal kevesebbet hallani.

Korábbi cikkünk folytatásáért kattintsatok ide!

Forrás:

istock

Ez azt jelenti, hogy a munkáltató ez idő alatt köteles fenntartani a helyét, nem rúghatja ki, fizetést viszont nem kap. Ehhez jön még a cégek saját juttatáscsomagja, amiről a jelentkezők már az állásinterjún értesülnek. Szerencsére sok nagy cég versenyezik, hogy jobb lehetőségeket kínáljon a friss anyáknak: a Yahoo például egészen bőkezűnek számít, ott 16 hét fizetett szabadság jár a gyerekvállalást követően. Érdekesség, hogy 2015-ben 823 esetben a férfi élt ezzel a lehetőséggel, míg a nő csupán négy-hat hetet maradt otthon.

Igaz, ezeket a kedvezményeket sem veszi igénybe mindenki: maga a Yahoo vezérigazgatója, Marissa Mayer (a lenti fotón – a szerk.) 2012-ben nagy port kavart azzal, hogy bejelentette: csupán két hét szülési szabadságot vesz igénybe kisfia születését követően. Ezt a „bravúrt” nemrég ikrekkel is megismételte: 2015 decemberében született babáival szintén csak tizennégy napot maradt otthon, aztán újra főállásban kezdett dolgozni, sokak nagy meglepetésére.

Mayer története azért érdekes, mivel multimilliárdos cégvezetőről van szó, vagyis esetében anyagi szükségszerűségről nem beszélhetünk, és sikeres vezérigazgatóként a székét sem kell féltenie: az ilyen esetekben valahogy kritikusabban szemléljük a hasonló döntéseket, mint amikor pénzügyi kényszerek mentén kerül sor a korai visszatérésre, pedig tiszteletben kell tartani ezt a nézőpontot is. Amikor nemrég egy hirdetés tűnt fel, amelyben egy budapesti nő „hamarosan egy hónapos” babája mellé keresett napi 8 órában segítőt, sokan kiakadtak: „minek szül az ilyen?”, holott az ő körülményeiről a hirdetésből semmi nem derült ki.

Forrás:

AFP/Stephen Lam

„A szülés utáni tíz napon belüli visszatérés valóban létezik, de én a munkám során ezzel nem igazán találkoztam. A négy-hat hét viszont teljesen elfogadott, mondhatni átlagosnak számít: a legtöbb nő ezt az utat választja, és nagyon sokan rögtön főállásban térnek vissza a munkahelyükre” – mondja Rita, aki tíz éven át dolgozott au pairként az Egyesült Államokban. Gyakori megoldás, hogy a nők az átlagosan évi kéthetes általános szabadságukat spórolják össze a szülés utáni időszakra, és pihenni az adott évben egyáltalán nem mennek. Aztán amint lehet, visszatérnek a munkahelyükre, mert féltik az állásukat, a pénzre pedig szükségük van. A CDC adatai szerint 71 százalék a munkahelyére csupán pénzforrásként tekint, nem a kiteljesedés lehetőségét látja benne.

„Amikor állásinterjúra mentem, az első kérdés minden családnál ez volt: ugye nem szoktam gyakran beteg lenni? Ez azért fontos, mert az amerikaiaknál nem divat a betegszabadság komolyabb helyeken: lázasan, betegen ugyanúgy bemennek. Van egy csomó méregerős, drága pirula, azt bekapják, és dolgoznak ugyanúgy, mintha semmi gond nem lenne. Ha a gyerek betegszik le, akkor sem ők vigyáznak rá: ott van az au pair, akinek akár betegen is dolgoznia kell, különben kirúgják, hiszen ők maguk nem maradhatnak otthon a kicsivel” – teszi hozzá Rita. Meglepte az is, hogy szabadságra se mennek túl gyakran a „kintiek”: egy hét nyáron, egy hét télen, általában ennyi a maximum, de sokan még ezt az időszakot sem veszik ki.

Milyen a tökéletes külső és ruha állásinterjúra? Megmutatjuk!

„Szeretnék az állásinterjúk során megnyerő, magabiztos, stílusos képet festeni magamról. Ezért is jelentkeztem hozzátok átalakításra, kell egy kis önbizalom” – írta egykor Judit, akit a Norie Team alakított át jó egy évvel ezelőtt.

Egy fehér inggel sosem lőhetünk mellé, a smink pedig szép és klasszikus volt, de azt tanácsoljuk, hogy munkakeresésnél inkább egy természetesebb árnyalatú rúzst válasszatok majd a tusvonal mellé.

Az összes fotót (köztük az „előtte” képeket) ide kattinva nézhetitek meg.

Az amerikai magánbiztosítások szinte mindegyike fedezi a mellszívó költségeit, és a munkahelyeken általában külön kismamaszoba is van, ahol a nők a fejést elvégezhetik. Megszokott gyakorlat, hogy a baba cumisüvegből eszik, miközben egyre több kampány emeli ki a szoptatás fontosságát a csecsemő, illetve az anya egészsége szempontjából is. Nem véletlen az sem, hogy az éttermektől a közintézményeken át minden gyerekbarát módon van kialakítva: mivel a családok viszonylag kevés időt tölthetnek együtt a legtöbb esetben, legalább ezeken a helyeken legyen könnyebb az életük.

„Kemény világ, igazi vadkapitalizmus ez, néha én is úgy éreztem: ezek az emberek azért dolgoznak ennyit, hogy különféle tárgyakat vehessenek maguknak, de az élményekre a többségnek már nincs igazán ideje…” – összegzi tapasztalatait Rita, és egy pillanatra örülök, hogy a mi gyesünk és gyedünk ehhez képest barátibb lehetőségeket kínál.

De tessék mondani, nem lehetne inkább a két világ pozitívumait ötvözni?