Sokak szerint az évezred egyik legjobb sorozata az Orange Is The New Black, amely a női börtönök sötét és bizarr világát mutatja be. De vajon mi a helyzet a valóságban? Milyen a kapcsolat a heteró és leszbikus fegyencek, illetve fogvatartóik között? Természetesen ahány büntetésvégrehajtó intézmény, annyiféle történet létezik, de azért bizonyos tendenciákat megfigyelhetünk.
„Szexuális rugalmasság” az egyik oldalon, homofóbia a másikon
A legtöbb börtönben szigorúan tilos a fogvatartottak közötti szexuális aktus, de még a csókot és az öleléseket is tiltják, hiába volna az mindkét fél kedvére való. Ehhez képest meglehetősen sok az azonos nemű pár, akik jobbára titokban tartják románcukat, mert egyrészt félnek a büntetéstől, másrészt nem tudhatják, kinek az ellenszenvét vívják ki egy meleg kapcsolattal.
Ezeknek a börtönben élő nőknek a többsége eredendően nem a saját neméhez vonzódik, megjelenik viszont az ún. „szexuális rugalmasság”, („sexual fluidity” a szakszó) amelyre – többnyire – akkor kerül sor, amikor az ember sokáig él azonos neműek között kényszerből, és nincs lehetősége orientációjának megfelelő – tehát férfi – partnert választani, miközben a külső körülmények extrémnek mondhatók. Sokan ilyenkor a szexuális feszültséget enyhítik, de akadnak olyanok is, akik egyszerűen csak intimitásra, gyengédségre és kötődésre vágynak a nagy elszigeteltségben, és a szex esetükben másodlagos.
Chandra Bozelko, a Prison Diaries oldal 43 éves bloggere arról számol be posztjaiban, hogy a connecticuti női börtönben rengeteget szexeltek a fogvatartottak, és a játékokban nem ritkán az őrök is részt vettek. „Ezekért az akciókért általában magánzárka járt, és már annak is súlyos következményei voltak, ha két rab megfogta egymás kezét.
A börtönkultúrára abszolút jellemző a homofóbia, a véleményvezérek simán megverethetnek két nőt, csak azért, mert kiderült róluk, hogy összetartoznak” – írja Bozelko. Egy vendégbloggere, aki Texas államban ült tizenöt évet, arról számolt be, hogy leszbikus nőként az utcán mindig nagyobb biztonságban érezte magát női partnerrel az oldalán, mint a börtönben:
Sosem tudhatjuk, ki akar meleget verni. Sok a feszültség odabent, bármi megtörténhet, és annak az ellenkezője is.
Hiába a cél a gyengédség, a nők közötti intim kapcsolat sokszor rendkívül erőszakos
Ezeknek a nőknek a többsége olyan háttérből jön, ahol az apa verte az anyát, majd felnőttként ő maga is folyamatosan bántalmazóval élt házasságban, párkapcsolatban. Fogalmuk sincs arról, hogy milyen egy egyenlőségen alapuló kapcsolat, és ezt a mintát a szexuális rugalmasság égisze alatt is átveszik: sokat veszekednek egymással, és előfordulnak fizikai összecsapások is. „Az Orange is the New Black sorozatból nem derül ki, hogy rengetegen vesznek össze brutálisan, amiből elég ronda verekedések vannak” – mondja a Mic.com magazinnak a 60 éves Sally, aki élete jelentős részét – kisebb-nagyobb megszakításokkal – a rácsok mögött töltötte.
Sally heteroszexuálisnak vallja magát, de a börtönben egyszer neki is volt egy barátnője, akivel bensőséges, mély kapcsolatot ápoltak. A csókok és a szex nem volt része ennek a társulásnak, de sokat ölelkeztek, összebújtak, ölbe vették egymást, simogatták a másik haját – így pótolták az életükből hiányzó gyengédséget és szeretet. Sally kitér arra is, hogy kapcsolatuk ritkának számított és jobbára titokban tartották, az állandó együttlét viszont számos atrocitástól védte meg őket:
a 60 éves rab szerint az őrök igen gyakran molesztálják a fogvatartottakat, visszaélve hatalmukkal. Minél erősebb a szövetség a rabok között, ennek annál kisebb az esélye.
A nemi erőszak gyakori, de nem annyira, mint azt kívülről hisszük
Szükség is van erre a fajta védelemre, mivel az amerikai Bureau of Justice adatai szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a rabot nem egy társa, hanem az őr zaklatja: 2007-ben a 146 vizsgálat alatt álló büntetésvégrehajtó intézmény közül csak 6-ban nem került sor ilyesfajta súlyos fegyelemsértésre. Az említett kutatás szerint 60 500 fogvatartott közül 4,5 százalék esik a rácsok között szexuális bűncselekmény áldozatává: 2,1 százalékot a társai, 2,9 százalékot pedig a fogvatartók zaklatnak.
A börtönökben előforduló nemi erőszak a legtöbbször a frusztráció levezetéseként és a dominancia kifejezéseként jelenik meg.
Lehajolni a szappanért…
A napokban komoly botrányt kavart, hogy két kanadai lányt 95 kiló kokainnal füleltek le Sydney-ben: a 22 éves Mélina Roberge és a 28 éves Isabelle Legacé egy két hónapos luxushajóúton vett részt a 8,5 milliárd forintot érő rakománnyal bőröndjeikben. A kétségkívül látványos idomokkal rendelkező csajok Instagram-fotói alatt ott volt jó pár üzenet hasonló tartalommal: „a börtönben is biztos jól fogtok mulatni: a szappanért azért ne hajoljatok le”.
Érdekesség, hogy a közvélemény meglehetősen megbocsátó az ilyesfajta börtönön belüli bűncselekmények esetén, sokan a büntetés kiegészítéseként gondolnak a szexuális abúzusra, amelyre a büntetésüket töltők rászolgáltak. Érdekesség, hogy a valóságban még mindig többen tartanak a börtönbéli nemi erőszaktól, mint ahány esetre ténylegesen sor kerül: a SHAAP (Sexual Health and Attitudes of Australian Prisoners) felmérése szerint 2 ezer ausztrál férfi rettegett ettől, mielőtt hűvösre került, ugyanakkor csak 7 százalékot fenyegettek meg nemi erőszakkal, és csupán 2,6 százalékot ért konkrét inzultus. A nők körében ez az arány még alacsonyabb.
