Egyéb kategória

Miután megtörtént az elképzelhetetlen: így segíthet a pszichológia a bűncselekmények áldozatainak

Velem ez nem történhet meg – gondoljuk sokan, amikor felkavaró balesetről vagy bűncselekményről olvasunk a napi híreket végiggörgetve. Sajnos senki nem születik sebezhetetlennek, ám ha megtörténik a baj, jó, ha tudjátok: nem vagytok egyedül. A hatósági és jogi beavatkozáson túl a lelki sérülések kezelésében is van segítség.

vous - 2016.07.16.
Miután megtörtént az elképzelhetetlen: így segíthet a pszichológia a bűncselekmények áldozatainak
A.J. Rich: Aki a tenyeredből eszik

A.J. Rich: Aki a tenyeredből eszik
Forrás:
Alexandra Kiadó

Magyarországon becslések szerint évente 200–250 ezer személy válik bűncselekmény sértettjévé. A tényleges áldozatok száma ugyanakkor ennél jóval magasabb, mivel sokan félelemből vagy szégyenből nem merik jelenteni az őket ért sérelmeket.

Sokféleképpen válhat áldozattá valaki

Egy betöréses rablás elszenvedői, a súlyos közlekedési balesetek résztvevői éppúgy rászorulhatnak a pszichológiai támogatásra, mint a családon belüli erőszak vagy szexuális zaklatás érintettjei. Az áldozatsegítés hazánkban a rendszerváltás idején honosodott meg a német mintát követő, civil Fehér Gyűrű Egyesülettel, amely 1989 óta támogatja a bűncselekmények áldozatait, illetve hozzátartozóikat. Ma már több helyre is fordulhatnak az érintettek attól függően, milyen típusú sérelem érte őket. A magyar szervezetek többnyire specializálják szolgáltatásaikat – így például az Eszter Alapítvány az erőszakos szexuális bűncselekmények áldozatainak ügye mellett áll ki –, a közös pont azonban mindegyikben a pszichológiai támogatás elérhetősége.

Talajvesztés

Legyen szó fizikai bántalmazásról vagy karambolról, az áldozatvédelemben alapvető teendő a biztonságérzet erősítése. Természetesen elsődleges feladat a fizikai biztonság biztosítása – családon belüli erőszak esetén például védett házakban –, ám a szubjektív biztonságérzet visszatérése komplexebb folyamat.

A harminckét éves Bernadett sokat tud erről mesélni: miután télen egy esti kurzusról hazafelé tartva kicsavarták a kezéből a táskáját és durván a falhoz lökték, hetekbe telt kihevernie a történteket.

Minden kapucnis fiatal srácban a támadómat láttam. Még az is megfordult a fejemben, hogy hazaköltözöm vidékre.

 – emlékszik vissza arra az időszakra. 

Van, hogy az érintettek úgy érzik, elvesztették a kontrollt az életük felett, énképüket alapjaiban rázzák meg a velük történtek. Amikor egy régi gimnáziumi barátnőmmel beszélgetve kiderült, hogy az akkori kapcsolatában többször is bántalmazta a párja, utólag visszatekintve nem csak az erőszak miatt érzett dühöt.

„Mindig is kemény csajnak gondoltam magam, és ebbe a képbe sehogy sem passzolt bele az a tehetetlenség és a kiszolgáltatottság, amit akkor éreztem” – meséli. Nem ritka jelenség az önhibáztatás, amit sajnos tovább erősíthetnek a környezetből érkező reakciók és a stigmatizálás – elég csak a nemi erőszakot az áldozat sminkelési és öltözködési szokásaira visszavezető hangokra gondolnotok. A pszichológiai munka folyamán ezért kulcsfontosságú a világgal szembeni bizalom, a megjósolhatóság és a kontroll visszaszerzése. Mindezt megkönnyíti a jövő végiggondolása és a reális célok felállítása, az azokhoz vezető lépések megtervezésével együtt.

Verbalizálás

Áldozati szerepben a „beszéld ki magadból” frázis is mélyebb jelentést kap. Krízishelyzetben az emlékek sokszor töredezettek és beszűkülnek egy-egy részletre, ám ha újra és újra beszéltek róluk, a szakemberek segítségével értelmezhető eseménnyé állnak össze, amelyet aztán egyszerűbb beilleszteni az önmagatokról alkotott képetekbe.

Az átélt trauma szavakba öntése kétségkívül nehéz és fájdalmas feladat, a verbalitásnak ugyanakkor fontos szerepe van.

Meddig tart továbblépni?

A pszichológusi találkozások gyakorisága és a terápiák hossza nagy változatosságot mutathat az áldozat állapotától függően. Enyhébb, kevésbé traumatizáló bűncselekményeknél néhány alkalom is elegendő lehet a biztonságérzet helyreállításához és a továbblépéshez szükséges mentális erőforrások mobilizálásához, megrázóbb eseményeknél viszont mindez több időbe telik. Súlyos, akut stressz zavar esetén az áldozatok napokon vagy akár heteken keresztül tapasztalnak bénultságot, intenzív szorongást és sajátos derealizációs – azaz a valóságtól való eltávolodással járó – élményeket a trauma utáni időszakban. Ilyenkor mindenképp indokolt a 6-7 alkalomból álló, heti rendszerességű intervenció, a krízis után hetekkel-hónapokkal jelentkező poszttraumatikus tünetek kezelése azonban ennél hosszabb időt igényelhet.

Forrás:
iStock

Egyéni vagy csoportos terápia

Az egyéni krízisintervenció nevének megfelelően az egyes áldozatok sajátos szükségleteire reagál, míg a csoportterápiás formák a hasonló élményen, így azonos bűncselekményen átesetteknek kínál gyógyító lehetőséget.

A sorsközösség oldja az áldozatok magányát, és megkönnyítheti a megnyílásukat is, hiszen tudják, hogy mellettük ülő társaik pontosan értik, min mentek keresztül.

Előfordulhat, hogy a friss trauma régebbi lelki sebeket is feltép. A korábbi feldolgozatlan élmények felszínre kerülése nehezítheti a visszatérést a mindennapokba, és sok esetben hosszabb, elmélyültebb munkát igényel. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy az áldozatsegítő pszichológusi foglalkozások fókuszában az aktuális krízis áll, és ennek megfelelően rövid, általában 20–25 alkalmas folyamatról beszélünk. Szükség esetén azonban az áldozatvédelmi szakember tovább tudja irányítani kliensét olyan kollégához, akivel már bele lehet vágni a mélyebb feltáró terápiába.

Ajánlott cikkek

Top cikkek

Világ

Hova tűntek Budapest gyönyörű kupolái? – A főváros eltűnt épített öröksége tovább él az Animatiqua Stúdió legújabb rövidfilmjében
Világ
Hova tűntek Budapest gyönyörű kupolái? – A főváros eltűnt épített öröksége tovább él az Animatiqua Stúdió legújabb rövidfilmjében
vous - 2022.10.26.
Október 20-án tartották Az Eltűnt Budapesti Kupolák című rövidfilm exkluzív premierjét. A rendhagyó kisfilm, amely egy letűnt kor értékes tetődíszeit eleveníti fel, különleges videotechnikával készült. Az alkotásban a főváros egykori stílusát jelentősen meghatározó kupolák kelnek életre. A premier díszvendége Sólymos Sándor, Ybl-díjas építész és filozófus volt, akivel Kondacs András, a film rendezője beszélgetett a vetítést követően budapesti városépítészeti lehetőségekről, az egykori épületek, valamint a kupolák jelenéről és jövőjéről.

Otthon