Biztos sokan ismeritek a szituációt, amikor már lassan hajnali hármat mutat az éjjeliszekrényre helyezett óra, tudjátok, hogy hét felé kelnetek kell, de hiába forgolódtok és próbáljátok megtalálni a megfelelő pózt, nem tudtok elaludni. Egy új kutatás szerint ilyen esetekben lehet, hogy nemcsak ti, hanem az ágyatok is része a problémának!
A Penn Behavioral Sleep Medicine Program által végzett kutatás szerint ugyanis minél több időt töltötök az ágyatokban, annál nehezebb lesz elaludni – írja a Bustle. Ez elsőre ellentmondásosnak tűnik ugyan – hiszen hol máshol várjuk az édes álmokat, mint az ágyunkban? A kutatók mégis azt javasolják, hogy ha felébredtek az ébreszőóra előtt, inkább keljetek fel és kezdjétek el a napotokat, minthogy arra vártok, hogy folytatni tudjátok az álmotokat ott, ahol abbahagytátok. És igen, ezt javasolják akkor is, ha még csak hajnalodik odakint, vagy ha a madarak még fel sem keltek.
A kutatás előzetes feltételezése szerint az ágyban töltött idő megszorításával megakadályozhatjuk, hogy azoknál az embereknél, akik gyakran forgolódnak álmatlanul éjszakánként, ez krónikus álmatlansággá fajuljon.
A kísérletben 539 személy vett részt, akiknek hat hónapon keresztül folyamatosan naplót kellett vezetniük az éjszakáikról. A csoport tagjait különböző kategóriákba sorolták: 394 ember került a „jó alvó” csoportba, de volt „álmatlanságból kigyógyult jó alvó” csoport is, illetve olyanok is, akiknél végül krónikus álmatlanság alakult ki.
Az első dolog, ami kiderült a kutatásból, az az, hogy a tökéletes alvás bizony ritkán lep meg bennünket. Még a „jó alvók” csoportba osztott személyek 20%-a is legalább évente egyszer tapasztal álmatlanságot, 45% krónikus álmatlanságban szenvedett a múltban, 48%-uk pedig időről időre visszaesik. Dr. Michael Perlis, a kutatás vezetője elmondta, hogy az álmatlanságban szenvedők általában hasonló szokásokat fejlesztenek ki, amikről azt hiszik, hogy segíti az elalvást: korán fekszenek le, későn kelnek és napközben is megpróbálnak szundítani.
Természetes, hogy azok, akik éjszaka jóval kevesebbet alszanak a többieknél, nappal próbálják pótolni a pihenést, de a napközbeni alvás nem hosszú távú megoldás. A kutatás egyébként azt is kimutatta, hogy azok, akik jól alszanak, általában ugyanannyi időt töltenek az ágyban minden éjjel, a krónikus inszomniában szenvedők pedig egyre hosszabb időt, ahogy előrehaladt a betegség.
Maga a gondolat egyébként, hogy töltsetek a lehető legkevesebb időt ágyban, ha rossz alvók vagytok, vagy netalán álmatlanságban szenvedtek, nem új keletű dolog: többek között a kognitív viselkedésterápia is ezt javasolja az álmatlanságban szenvedőknek. Ez azonban az első olyan kutatás, ami igazolja, hogy rossz hatással van az alvásra, ha a kelleténél több időt töltünk az ágyban.
