Egyéb kategória

„Bármekkora is a ruhaméreted, az utcán ragyognod kell” – interjú a Miss Curvy Hungary egyik királynőjével

Ha azt mondom, szépségkirálynő, valószínűleg mindenkinek ugyanaz jut eszébe: egy nő, aki belefér egy bizonyos méretű bikinibe, egységesen le van barnulva, derékig ér a haja, és standard válaszokat ad a versenyen feltett, intelligenciát bizonygatni próbáló kérdésekre. A Miss Curvy Hungary épp ezzel a sztereotip képpel szemben nyújt alternatívát: a rendezvény célja olyan szépségkirálynők választása, akik példát mutathatnak önazonosságukkal és önelfogadásukkal. A verseny egyik győztesével, Polónyi Natáliával beszélgettünk.

vous - 2016.05.16.
„Bármekkora is a ruhaméreted, az utcán ragyognod kell” – interjú a Miss Curvy Hungary egyik királynőjével

Natália, a Lady Curvy kategória győztese Csongrádon él férjével és két kicsi fiával. Főállásban – bármily meglepő – nem szépségkirálynő, hanem holisztikus gyógyászattal foglalkozik, mellette pedig egészségügyi tanulmányokat folytat, és alternatív gyógyászati ismereteket is igyekszik elsajátítani.

A versenyre férje és baráti társasága révén került: ők buzdították, hogy nevezzen be rá. Bár Natália eleinte vonakodott, mivel az átlag feletti magasságával mindig is „kilógott” a sorból, a sok győzködés végül megtette a hatását, és indult a versenyen.

„Elsősorban a kíváncsiság hajtott, hogy milyen lehet egy kicsit más szerepet játszani a hétköznapiakon túl. Másodsorban vágytam arra, hogy az énem olyan oldalait fedezzem fel, amelyekre a mindennapokban nem nyílt lehetőségem.”

Bár a versenyen nem voltunk jelen, a fotók alapján is érezzük, hogy Natáliából árad az önbizalom. Egészséges magabiztosság sugárzik róla minden egyes képen.

A magabiztosság a hétköznapjaim része, hiszen édesanyaként ez elengedhetetlen. Enélkül a gyereknevelés elég sok problémába ütközne…

Önmagam elfogadásának kísértete a gyermekeim megszületése óta egy olyan árnyék mellettem, amellyel nap mint nap – mint minden szülő nőnek – szembesülnöm kellett, így volt időm arra, hogy megbékéljek a jelenlegi testi adottságaimmal. Talán ez az önelfogadás és a magabiztosságom volt a sikerhez vezető út első mérföldköve. A belső elfogadást külső változás követte: lecseréltem a ruhatáramat, ezt pedig a környezetem is észrevette, és rengeteg pozitív visszajelzést kaptam.”

Miss Curvy Hungary

A Miss Curvy Hungary 2016-ban debütált a plus-size hölgyek szépségversenyeként. A versenyen a résztvevők két kategóriában indulnak: a Miss Curvy a 18–35 éves lányok, míg a Lady Curvy a 36–55 éves hölgyek versenye. 2016-ban a Miss Curvy győztese Pongrácz Eszter, míg a Lady Curvy nyertese Polónyi Natália lett.

A versenyben való részvétel egyetlen kritériuma a minimum 42-es ruhaméret volt. Natália elmondta, hogy fantasztikus érzés volt számára, hogy végigvonulhatott a kifutón, és minden tekintet rászegeződött. Érdekelt, mit gondol azokról a nőkről, akik még a legkisebb ruhaméret viselése ellenére is inkább elbújnának a világ elől.

Úgy gondolom, hogy bármilyen méretű ruhát is viselünk, az időnk akkor jön el, amikor kilépünk az utcára és be tudjuk ragyogni azt.

A divat diktálja, mi az aktuálisan elfogadott és követendő „trendi” példa. Az csupán a kérdés, hogy mit tekintünk átlagos testalkatnak. A ruhaméreteket szem előtt tartva a 34-es ruha és a 42-es között lévő méreteket viselők volnának azok? Számomra az átlaghoz tartozik minden kategória.

Ha valakiben vannak komplexusok, annak elsősorban egy belső konfliktus az oka. Sokan küzdenek azért, hogy a mindennapok során megfeleljenek az elvárásoknak, ezáltal viszont egy olyan mintát próbálnak követni, amely a külvilágtól érkezik, és amelyre valószínűleg sosem fognak hasonlítani. Ugyanakkor, ha a nők képesek volnának a mintakövetést elengedni és megnyílni, megtalálhatnák a magukban rejtőző istennőt, és képesek lennének megújulni.”

Forrás:
Miss Curvy Hungary

Nőnek lenni nem egyszerű: óriási rajtunk a nyomás, de az utóbbi pár évben valami történt: a diverzitás egyre nagyobb teret kap a kifutón, a magazinokban, és a reklámokban is. A plus-size modell többé nem ismeretlen fogalom senki számára, láttunk már 70 éves fürdőruhamodellt is, de említhetném Winnie Harlow nevét is, aki egy nagyon ritka, gyógyíthatatlan bőrbetegséget, a vitiligót győzte le: modellként rengeteg tini előtt áll pozitív példaként.

„Büszke vagyok rád, Bocikám!”

Amikor először láttam Adrienn fotóit, az első gondolatom az volt: gyönyörű! Aztán elkezdtem töprengeni, és millió kérdés pergett le hirtelen az agyamban. Vajon ő is szépnek látja magát? Hogyan nőhetett fel a fürkésző tekintetek kereszttüzében? Vajon megbarátkozott már a foltjaival? Egyáltalán el tudja fogadni teljes mértékben a testi hibáit? Interjúnkat a vitiligós magyar modellel, Széles Adrienn-nel, ITT elolvashatjátok!

Natália a Lady Curvy kategória győzteseként már elmúlt 30, így adja magát a kérdés, mit gondol: mikor volt könnyebb az önelfogadás? Ma, amikor valamiféle változás már elindult, vagy a korábbi korokban?

„Úgy gondolom, évtizedekkel korábban a nemi szerepek lényegesen egyszerűbbnek tűntek, így a nő könnyebben nő maradhatott. Manapság éppen a már említett minta miatt egy olyan erős, teljesen önálló és a férfitól független nő az ideál, aki éppen ezért ma nehezebben találja meg magában azt, ami a lényének a lényege: a nőiességet.”

Ha már a divat diverzitásánál tartunk, egy ember ruhamérete nemcsak esztétikai, de egészségügyi kérdéseket is felvet. A csontsovány modelleket rendszeresen az anorexia népszerűsítésével vádolják meg, míg a plus-size modellek (vagy épp szépségkirálynők) esetében újra és újra az elhízás kérdésével támadnak a kritikusok.

A plus-size nem a végtelen élvezetekről szól – de nem is az önkínzásról vagy önsanyargatásról. Ahogy a „klasszikus” modellek sem az anorexiát vagy más betegségeket szeretnék reklámozni, úgy a plus-size modellek sem az elhízás „nagykövetei”.

Míg a divatipar továbbra is mérettől függővé teszi a szépséget, egyre nyilvánvalóbb, hogy ez a nézet téves. Érdekelt, Natália számára mi a szépség – ha nem méret kérdése.

„A szépség, szerintem, egy komplex és nehezen megfogalmazható rendszer, amely nem csupán a külsőből fakad. Számít az, hogy mit gondolunk, azt hogyan adjuk elő, mit akarunk elérni vele. Számít, hogy mennyire vagyunk őszinték, nyitottak, mennyire járunk tiszta szívvel, ahogyan az is, hogy a tetteinket a lelkünk milyen szegletéből indítva hajtjuk végre. Ezek mind – és még sok más alkotóelem – teszi ki azt a vegyületet, amit mi úgy hívunk, szépség.”

A szépségideál problémaköre nemcsak minket, nőket érint. A férfiakra is egyetlen, sablonszerű férfiideál mosolyog vissza mindenhonnan.

Úgy gondolom, hogy a szerepproblémák elérték a férfiakat is. Szerintem egy férfinak nem a szépségre kell törekednie, hanem arra, hogy erőt sugározzon magából – de azt úgy, hogy már azelőtt érezhető legyen, mielőtt kinyitná a lakás ajtaját.

Ahogy már említettem, a diverzitás egyre inkább teret kap a divatiparban és a médiában. Én mégis azt gondolom, ez csak a kezdet. Nem vagyunk egyformák, és soha nem is leszünk. Itt az ideje, hogy ezt a magazinok és a reklámok is felismerjék. Ehhez viszont még több Polónyi Natáliára, még több plus-size modellre, és még több olyan szépségre van szükségünk, akik az eddig sulykolt szépségideállal szemben alternatívaként mutathatnak nekünk példát.

Ajánlott cikkek