A gyerek önállósulása kétéves korban kezdődik, és bár ez a legintenzívebb időszak, a határok folyamatos újratárgyalása a gyereknevelés egésze során konfliktusokat eredményez.
Szakkönyvek, Schneiderné Diószegi Eszter pszichológus, valamint anyukák segítségével próbáltam tippeket keresni a hisztikorszakok túléléséhez.
Míg ezen a cikken dolgoztam, sokkal jobban megértettem a hisztit, és a gyerekem őrjöngése mögött ma már higgadtan képes vagyok látni az okokat is.
Hiszti okkal és hiszti ok nélkül
Az én óvodásom hisztizik, ha akar valamit, vagy néha, persze ez csak számomra tűnik úgy, ok nélkül is rákezd.
„Igazából a hiszti szót nem nagyon szeretem, nem is szoktam használni. Mert mintha lenne egy olyan jelentése a felnőttfül számára, hogy értelmetlenül vagy valódi tartalom nélkül sír a kisgyerek, pedig a sírása, kiborulása az ő nézőpontjából nagyon is érthető és jogos, még ha ez nem is mindig egyértelmű a felnőttnek” – figyelmeztet a szakember, Schneiderné Diószegi Eszter pszichológus.
Lehet, hogy van oka a hisztinek, de szülőként ilyenkor sokszor azt érezzük, bármennyire is szeretjük, megőrülünk tőle, vagyis a gyerektől. A hiszti kezelése az egyik legnehezebb, szülőt próbáló feladat.
2 évesen kezdődik, de mikor ér véget?
Az a rossz hírünk van, hogy azt mondják, kétévesen kezdődik és sosem ér véget.
„A legintenzívebb szakasz 2–4 éves kor közé tehető, ez az az időszak, amikor a kisgyerek a korábbi nagyon szimbiotikus viszonyból kezdi kialakítani a maga határait, a maga autonómiáját, ami sok összeütközést hoz a külvilággal, a szülővel.
Ahogy a kisgyermek egyre inkább kontrollt nyer a saját teste, gondolkodása, mozgásos funkciói fölött, úgy kezdi próbálgatni, hogy mi az, ami már az ő kompetenciájába, az ő döntései alá tartozik.
És ahogy nő a kisgyerek, úgy szükséges, hogy egyre több funkció, döntés kerülhessen át az ő kompetenciájába.
Állandó ‘újratárgyalásra’, változtatásra van szükség a határok tekintetében, és ez persze folyamatos összeütközésekhez vezethet
– magyarázza a korszak hátterét Eszter.
Talán segíthet a hisztikorszak átvészelésben, ha sokszor mantrázzuk magunkban, hogy ez a gyerek fejlődésének természetes velejárója, és nem azért műveli, hogy a mi idegeinket teljesen megtépázza. Szülőként fontos, hogy szabjunk határokat, ugyanakkor engedjük a gyereket bizonyos helyzetekben dönteni, így megtanulja, megtapasztalja, hogy képes helyes döntéseket hozni.
A férjem szerint én sokszor esem abba a hibába, hogy inkább nem konfrontálódom, inkább ráhagyom, csak ne legyen balhé.
Nos, Eszter arra is figyelmeztet, hogy ez nem helyes:
Az is problémás lehet, ha a szülő túlságosan tart attól, hogy a gyerek frusztrálódik, kiakad, és ettől való félelmében inkább igyekszik nem szabni határokat, hátha akkor zökkenőmentesebb lesz az együttlét.
Persze ez sajnos nem működik, egyrészt mert a gyereknek szüksége is van a korlátokra, és addig fog elmenni, amíg ki nem tapasztalja a határokat. Másrészt mert a szerető, támogató közegben megélt, életkornak megfelelő frusztráció az egészséges fejlődéshez alapvetően szükséges, hiszen így tudja megtanulni a kisgyerek, hogy mit is lehet kezdeni ezekkel a helyzetekkel és érzelmekkel.”
Vészeljük át együtt a hisztit!
A bal agyfélteke a logikus gondolkodásért felelős, míg a jobb az érzelmekért, ugyanakkor az úgynevezett hüllőagyunk a túlélésért felel, az emlősagy pedig a kapcsolatokért. Daniel Siegel és Tina Pyne Bryson közös műve, A gyermeki elme azt vallja, hogy a szülőknek ezen agyi területek integrációját, vagyis összekapcsolódását kell elősegítenie. A gyerekek agyának racionális területe még nem elég fejlett ahhoz, hogy képesek legyenek lecsillapítani dühüket, kordában tartani az érzelmeiket.
Ebben kell nekünk, szülőknek segíteni őket különböző technikákkal és példamutatással. Utóbbi, tapasztalatból mondom, mennyire fontos, mert tényleg mindenki mondja, hogy a gyerek utánzással tanul, de félelmetes, amikor egy-egy szituációban a saját tükörképünkkel szembesülünk, szinte felnagyítva látjuk saját hibáinkat.
Ezért talán tudok örülni a hisztikorszaknak, mert a gyerekeink ilyenkor megint tanítanak valamit nekünk is saját magunkról.
Csillapítsuk a hisztit szeretettel!
Na igen, de hogyan segítsük a különböző agyi területek intergrációját, vagyis hogyan kezeljük a hisztit? Fontos tudatosítani magunkban, amit már az első bekezdésben is említettem, annak ellenére, hogy szerintünk a gyerek egy bagatell dolog miatt is hisztizik, neki az igenis fontos, és őt tényleg szörnyű érzések kínozzák ezzel kapcsolatban. Az én fiam egyik délután például hatalmas patáliát csapott, tudniillik elpakoltam a nappali szőnyegéről az ott parkoló több tucat kisautóját, mert urambocsá, porszívózni mertem.
A szakember megerősített, a fiamat tényleg nagyon bánthatta ez a dolog. A legjobb, ha ilyen esetben kimutatjuk együttérzésünket, átöleljük, megpusziljuk, és amikor a szeretet erejével sikerült lecsillapodnia, akkor megbeszélhetjük vele, mi legyen a teendő, például hogyan tegyük ki újra a kisautókat. A gyermeki elme szerzői által javasolt kezelési technikák között is megtalálható ez, a jobb és bal agyféltekét integráló módszer, a könyv végén kigyűjtött több másik technika mellett.
De nagyon tömören összefoglalva, amíg a gyereket szeretettel nem nyugtattuk meg, nem csillapítottuk dühét, frusztrációját, addig nem várhatjuk el, hogy agya logikus részével figyeljen ránk, nevelő szavainkra.
Szükségük van a felnőtt megnyugtató és biztonságot adó jelenlétére, hogy kezelni tudják a saját kiborulásukat.
Fontos, hogy azt közvetítsük, hogy értjük, hogy most nehéz neki, és hogy nemcsak akkor szeretjük, amikor kedves és nyugodt, hanem akkor is, amikor dühös vagy ki van akadva” – mondja a pszichológus szakértőnk, Eszter.
A legkellemetlenebb a nyilvános helyen kitört hiszti. Ilyenkor a szülőt leginkább talán az zavarja, tudja, hogy a környezete ítélkezik felette, és nem tartja jó anyának/apának. „Jó, ha ki tudja ilyenkor zárni a szülő a külvilágot, és leginkább kettejükre tud koncentrálni, hiszen ebben a helyzetben is igaz, hogy nem a külső szemlélők elvárásainak kell megfelelnie, hanem a gyerek szükségleteit kielégítenie” – tanácsolja Eszter.
Tudatos szülőnek lenni nehéz, de van segítség
A hiszti könnyen átcsaphat hatalmas drámába és káoszba, ha nem kezeljük ügyesen és tudatosan a helyzetet. Ahelyett, hogy automatikusan kiabálással, kizárással, hibáztatással reagálnánk, gondoljuk végig, miért csinálta a gyerek, nekünk mi nem tetszett ebben, és mit is szeretnénk neki tanítani. Persze ez iszonyat nehéz, tapasztalatból tudom, hogy egy végigdolgozott nap fáradtságában nehéz tudatos szülőnek lenni, és mindenki hibázik, aztán meg csak a bűntudata van.
A technikák tanulhatóak, és a fegyelmezésnek sem kell drámainak lennie, beszélgessünk más mamikkal, ők hogyan csinálják, de többek között a szintén Daniel Siegel és Tina Pyne Bryson által jegyzett, Drámamentes fegyelmezés című kötetből például számos tippet elleshetünk. Ebben a könyvben egyszerűen, világosan állítják szembe azokat a módszereket, amiket a szülők gyakran, cél nélkül alkalmaznak, és azokat, amelyekkel tényleg eredményeket lehet elérni a gyereknél.
És hogy mit kezdenek a hisztivel a gyakorlatban a mamik? Ők milyen könyveket, tippeket ajánlanak? Két gyakorló anyukát is megkérdeztünk.
Zsuzsi (35), Csongor (3), Málna (fél éves)
Hogyan kezeled a hisztiket? Szerinted mi a jó taktika?
Igyekszem megértő lenni, ebben általában segít az, hogy tudom: ez a pszichológiai fejlődés egy szakasza, nem „rosszaságból” hisztis. És nekem ugyanez segített a testvérféltékenység miatti hisztik elviselésében is. Ennek ellenére, ha a nagyobbiknak rosszabb napja van, vagy éppen valami miatt nekem, akkor persze be-becsúszik, hogy felhúzom magam, rászólok.
De tapasztalatból mondom, általában a Csongor felé fordulás, ölelés segít a hisztit kezelni. Utána pedig mindig megbeszéljük, hogy mi is volt a gondja, hogyan lehetett volna ezen hiszti nélkül túllépni.
Nálam nem is maga a hiszti, hanem az ordítozás az, ami kiüti a biztosítékot – sokszor, ha nagyon fáradt vagyok, és rájön az ötperc, megkérem, hogy kicsit arrébb ordítson, mert felrobban a fejem.
Ilyenkor általában abbahagyja, mert szívesebben van velem annál, mint hogy a másik szobában ordítozzon.
Nyilvánosan vagy inkább otthon hajlamos a gyereked hisztizni?
Nyilvánosan maga a megtestesült angyal, otthon viszont a család biztonságában kiengedi a gőzt. Ez szerintem így tök jó, ebből is látom, hogy itthon, nekünk mer önmaga lenni.
Volt már olyan, hogy úgy gondoltad, ezt egyedül nem bírod, segítség kell? Mondjuk egy pszichológus, nevelési tanácsadó?
Nem, eddig mindig bírtuk, bár volt, hogy összeszorított foggal.
Olvastál, olvasol könyveket ebben a témában? Mit ajánlasz?
Jane Nelsen: Pozitív fegyelmezés, Faber–Mazlish: Beszélj úgy, hogy érdekelje, hallgasd úgy, hogy elmesélje.
Noémi (29), Bence (3)
Hogyan kezeled a hisztiket? Szerinted mi a jó taktika?
Pont tegnap beszélgettünk a barátommal arról, hogy Bencénél nincs bevált módszer a hiszti kezelésére, vagy mi még nem találtuk meg. Próbáltam már mindent.
Volt, amikor elkezdtem utánozni, akkor a hisztiből nevetés lett, amikor magára ismert, volt, amikor becsuktam magamra a szobaajtót, és egy idő után szaladt utána, hogy megöleljen és odabújjon, sőt még bocsánatot is kért. Azt a módszert is kipróbáltam, hogy csak átölelem és nem mondok semmit, és mintha elvágták volna a hisztit.
De sajnos ezek a módszerek csak egy-két alkalommal jönnek be, és ha nem jön be, akkor egyszer csak sikerül elterelnem a figyelmét valamivel, de addig megőrül mindenki, aki a közelében van.
Nyilvánosan vagy inkább otthon hajlamos a gyereked hisztizni?
Bence sokszor hisztis, de ezek a hisztik főleg otthon történnek (szerencsére)… Ha az utcán, boltban vagyunk, és kettesben vásárolunk, akkor nem vágja magát a földhöz, hogy megkapjon dolgokat, olyankor mintha tudna viselkedni.
Na de ha elkísér minket valaki, barát, barátnő, nővérem vagy nagymama, akkor nyilvános helyen is képes „megbolondulni”. Az otthoni hisztikre is ez jellemző. Ha csak kettesben vagyunk, akkor ritkán vannak konfliktusok, de ha például ott van a párom, akkor folyamatosan produkálja magát, nem fogad szót, az ellenkezőjét teszi, mint amit kérek.
Olvastál, olvasol könyveket ebben a témában? Mit ajánlasz?
Olvasok-e valamit a hiszti kezelésére??? Hát, ha tudsz ajánlani, akkor megköszönöm! Neten olvasgattam erről cikkeket, de szerintem bombabiztos módszer nincs.
