Egyéb kategória

Miért jó, ha ásunk, kapálunk és gumicsizmában hajladozunk a város közepén?

Jártatok már úgy, hogy vettetek egy cserepes fűszernövényt, próbáltátok nevelgetni, de sajnos mindig elhalt szegény? Olyan szépen mutatna a konyha ablakában, ugye? Viszont valljuk be, a panelkörnyezet nem igazán megfelelő számára. Milyen jó lenne, ha lenne egy saját kis kertünk, ahol azt termeszthetünk, amit szeretnénk! De mi van akkor, ha nem akarunk ezért kertes házba vagy vidékre költözni? Megtaláltam a megoldást!
vous - 2016.01.29.
Miért jó, ha ásunk, kapálunk és gumicsizmában hajladozunk a város közepén?

Úgy hívják, közösségi kert, ahol nemcsak saját kertrészetek lehet, hanem hozzáértő tanácsokat is kaphattok, ráadásul még remek emberekkel is megismerkedhettek. Olvassatok tovább, hogy mindent megtudjatok a közösségi kertészkedésről!

Kezdjük az elején! A közösségi kertek olyan használaton kívüli városi területek, amiket magánemberek önkéntes közössége vesz művelésbe, kertet varázsolnak az elhagyott telekre. Zöldséget, virágot, fűszernövényeket, gyümölcsöt termesztenek rajta. Mindenki saját magának termesztheti meg a kedvére valót. A kertészkedés mellett pedig nagy hangsúlyt fektetnek a közösségépítésre, a városi környezet javítására is.

A közösségi kertek elterjedése a második világháború idejére nyúlik vissza, mikor főként Angliában, az élelmiszerhiányból fakadóan számos ilyen kertet hoztak létre.

Az emberek elhagyatott foghíjtelkeken, városi udvarokon termesztettek haszonnövényeket. Ezeket victory gardennek, vagyis „győzelmi kertnek” nevezték, később Amerikában és Európában is elterjedtek. A mai értelemben vett közösségi kertek gyökerei a ’60-as évek mozgalmainak köszönhetők, ekkor született meg a community garden ötlete, ahol az élelmiszer-termelés mellett a fő cél a közösségépítés és a fogyasztói társadalom elleni tiltakozás volt.

Íme, egy fotó a ’60-as évek Amerikájából:

Forrás:
nycgovparks.org

Mára már szép számmal művelnek ilyen kerteket a világ minden táján. Hazánkban viszont még csak most kezd virágozni a közösségi kertészkedés. 2012 márciusában kezdték meg működésüket az ország első közösségi kertjei: a Lecsós Kert a Millenárison és a Leonardo Kert a VIII. kerületben.

A kezdeményezés a KÉK – Kortárs Építészeti Központ szervezésében Kertész Monika projektvezető irányításával indult. Cikkemhez Guld Andreával beszélgettem, aki segíti a projektvezető munkáját és kertészkedik is, parcellája van a Kerthatár Kertben.

Hogyan lehet közösségi kertünk?

Forrás:
KÉK – Kortárs Építészeti Központ

Ha kertészkedni szeretnétek a betondzsungel közepén, nem kell mást tennetek, csak rákeresni a neten a közösségi kertekre és kiválasztani a hozzátok legközelebb találhatót. 2012-ben összesen négy kert létesült, 2013 óta viszont robbanásszerűen nőtt a kertek száma és a mai napig folyamatosan jönnek létre újabb kertek több kerületben – III., XI., XIV., XIX., XXII. – és országszerte.

Egy közösségi kertnek természetesen van maximális kertparcellaszáma, a jelentkezők között a parcellákat kisorsolják, így nem biztos, hogy minden jelentkezőnek jut, de lehet osztozni a kerttárssal. Ha családról van szó, akkor a férj-feleség és a gyerekek is eljönnek és lelkesen tevékenykednek a kertben. Eszközöket nem kell vinnetek, van minden, ami szükséges. (Azért saját kerti kesztyűt, gumicsizmát javasolnak a szervezők.)

Ha semmit nem tudtok a kertészkedésről, egyszerűen csak kedvetek van hozzá, ne ijedjetek meg!

A kezdő kertészek rengeteg információt kapnak a toborzás során, amikor a kertek szabad parcelláit szétosztják. Emellett nagyon fontosak a személyes kapcsolatok: a korábbi parcellatulajdonosok vagy a hozzáértő kerttársak sokat tudnak segíteni.

Mi történik télen a kertben?

Forrás:
KÉK – Kortárs Építészeti Központ

Ha azt gondoljátok, semmi, akkor nagyon tévedtek! Az utolsó őszi szüret után is vannak még munkálatok a kertben: megtisztítják a földet az elszáradt növényektől, felássák, majd trágyázzák. A kert felásásával javul a talajban a vízelvezetés, a földbe levegő jut, ezért felgyorsul a szerves anyagok bomlása és több lesz a talajban a tápanyag.

Télen a föld pihen, szunnyad, hogy aztán tavasszal, az idő melegedésével az apró magból élet pattanjon ki. A téli hó és esők nedvességet is adnak – amely a magoknak életfontosságú –, illetve a hó néhány fokkal melegebben is tartja a földet, mint a külső mínuszok – ez a talajban lévő hasznos mikroorganizmusoknak is fontos.

– tudtam meg. Tavasz közeledtével a közösség megkezdi a parcellavetési tervet, hogy mit és hová ültetnek, és felmérik, hogy mire lesz szükségük a vetőmagokon kívül.

Testnek és léleknek

A külföldön már működő példák alapján rengeteg jótékony hatása van a közösségi kertészkedésnek. Gondoljatok csak arra, hogy mennyivel egészségesebb, ha magatoknak termesztitek meg a zöldségeket és gyümölcsöket, pontosan tudjátok, „honnan jött” és ráadásul a saját kezetek munkája hozta létre. Emellett összehozza az embereket és környezettudatot ad.

Nem csak a kertészkedésben lelhetik örömüket a közösség tagjai. Informatív előadásokat is tartanak a résztvevőknek, például a biokertészkedéssel és komposztálással kapcsolatban. Gyakran szerveznek kulturális programokat a kertekben, tartanak koncerteket, szüreti mulatságot és van, ahol még bográcsozni is lehet.

Na, megjött a kedvetek egy kis kertészkedéshez?

Ajánlott cikkek

Top cikkek

Világ

Különleges szigetek Izland körül
Világ
Különleges szigetek Izland körül
vous - 2024.11.09.
Björk kétségtelenül Izland egyik ikonikus női alakja, aki világhírű énekesnőként és zeneszerzőként ismert. Az avantgárd popzene királynője nemcsak zenéjében, hanem megjelenésében és egész művészetében képviseli szülőföldje szellemiségét.

Otthon

Fontos tudnivalók bejárati ajtók esetében
Otthon
Fontos tudnivalók bejárati ajtók esetében
vous - 2024.12.10.
Otthona biztonsága sok tényezőn múlik, de a bejárati ajtó zárszerkezete kiemelkedő szerepet játszik abban, hogy nyugalmát biztosítsa. A megfelelő ajtózár kiválasztása nem egyszerű feladat, hiszen számos szempontot kell figyelembe venni – ez még a hozzáértők számára is kihívást jelenthet.